Talán érdemes elgondolkodni, elképzelhető-e mondjuk Németországban vagy Franciaországban, hogy orosz ügynökök „hatoljanak be” a titkosszolgálat központjába? Elképzelhető-e, hogy az említett országok nemzetbiztonsági gárdáját egy ellenérdekelt titkosszolgálat szakemberei faggassák?
És még egy lényeges aspektus. Évek óta hallgatjuk, hogy a magyar kormány túlságosan meghitt kapcsolatot ápol Oroszországgal. Ha Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozik, akkor a teljes ellenzék azon háborog, hogy Magyarország hátat fordított Európának, az európai értékeknek, épül a diktatúra. Hosszan sorolhatnánk azokat a jelzős szerkezeteket is, amelyekkel a két vezető politikus kapcsolatát illetik. A probléma csak az, hogy gyakorlatilag éppen azok a politikusok visítanak, akik akkor voltak kormányon, amikor az oroszok zavartalanul ki-be jártak a magyar titkosszolgálat hátsó ajtaján. Az volt ám az igazán meghitt kapcsolat, főképp, ha felidézzük, hogy Gyurcsány 2004–2009 között legkevesebb hatszor találkozott az orosz elnökkel. Azt is sokan elfelejtették már, hogy ebben az időszakban a Mol-részvények ötödrésze orosz kézbe vándorolt, amelyet később az Orbán-kormány vásárolt vissza.
Hogy is van ez, hogy is volt az?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!