A The New York Times egyszer megfosztotta Oszama bin Ladent attól, hogy Mr.-nek, azaz úrnak szólítsa a cikkeiben – ez a negatív kiváltság addig csak Hitlernek és Pol Potnak járt ki a liberális világlap hasábjain. Ha ez így megy tovább, lassan Putyin is kiérdemli. Mindenesetre nehéz rá magyarázatot találni, hogy egy szűk két hónapja hivatalban lévő amerikai elnök miért ragadtatja magát ennyire éles, a diplomáciai normákat felrúgó – és Moszkvában nyomban visszatetszést kiváltó – kijelentésre.
Különösen úgy, hogy egy 78 éves politikusról van szó, aki szinte egész életét a washingtoni intézményrendszerben, jórészt ráadásul külpolitikai területen töltötte, vagyis a rutin hiányáról aligha beszélhetünk. Vannak, akik demenciát emlegetnek, mások azt, hogy Biden a mély államnak, azoknak a demokrata párti ideológusoknak és apparatcsikoknak a bábja, akiknek a konfrontáció áll érdekében. Nehéz megítélni, melyik eshetőség lenne a kedvezőtlenebb számunkra itt, Európa közepén, Washington szövetségeseként, de az orosz-szovjet múlttól is terhelten. Az amerikai kardcsörtetést megelőlegezte, hogy Biden sajtóhírek szerint kibertámadásokat készít elő Moszkva ellen az állítólagos tavalyi (még a Trump-kormány idején elszenvedett) orosz attakra válaszul.
Legyünk őszinték! Jobban szeretné-e Putyin, ha Donald Trump maradt volna a Fehér Házban? Jobban. Szívesebben látná-e Biden – főleg pedig az elnök emberei – Alekszej Navalnijt a Kremlben? Szívesebben. De a diplomácia éppen annak a művészete, hogyan emelkedjünk fel ezeken a személyes érdekeken – már ha egyáltalán jót akarunk a világnak.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Világgazdasági Fórum hagyományos davosi találkozója helyett Davos Agenda címmel videokonferencia formájában megrendezett tanácskozáson vesz részt a moszkvai Kremlből 2021. január 27-én. Forrás: MTI/EPA/ Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Klimentyev
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!