Száz százalék hazugság

A baloldal legújabb kampányszövege, miszerint Magyarországon a lakosság 99 százaléka rosszul járt az elmúlt tíz évben, egész egysze­rűen nem igaz.

Budapest, 2020. június 24. Karácsony Gergely fõpolgármester felszólal a Fõvárosi Közgyûlés ülésén 2020. június 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

9 632 700 ember járt rosszul az Orbán-kormány politikájával, és mind­össze 97 300-an jártak jól. Ezt állítja Karácsony Gergely, aki arra készül, hogy félbehagyja – a gyakorlatban soha el sem kezdett – főpolgármesteri teendőit. Egyrészt azért fordít hátat Budapestnek, hogy miniszterelnök legyen, másrészt meg azért, mert megszokta, hogy amibe belekezd, azt nem fejezi be. Ez így volt nála a tanulással, és így van a munkával is. Lelke rajta, arról pedig korai még lamentálni, hogy ha valamilyen oknál fogva kormányfő lenne, onnan hova dobbantana két év elteltével. Bízzunk benne, hogy ezt soha nem tudjuk meg, mert a választók nem adják a kezébe a hatalmat. Sem az övébe, sem a mögötte krákogó Gyurcsány Ferencébe.

A baloldal legújabb kampányszövegével, miszerint az emberek 99 százaléknyi többségével szemben a kormány az egyszázaléknyi kiváltságosok érdekeit képviseli, több probléma is akad. Először is, ez a duma lopott. Használták már az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Szlovákiában is. Ezzel mindenhol az irigységre és az indulatra próbáltak játszani. Másodsorban, az az állítás, miszerint Magyarországon a lakosság 99 százaléka rosszul járt az elmúlt tíz évben, egész egysze­rűen nem igaz.

Az Orbán-kormány indokolt és népszerű intézkedése a rezsicsökkentés. Csak ez az egy lépés százmilliárdokat hagyott az elmúlt években mintegy négymillió háztartásnál. Nem vagyok egyetemi „adjuntkus”, de akárhogy számolom, ez több mint a lakosság egy százaléka. A rezsicsökkentés mindenkit érintett, ahogy mindenkit érintett az is, amikor a baloldal menetrendszerűen emelte a közüzemi energia árát.

A baloldal elévülhetetlen érdemtelensége a magyarországi devizahitelezés elszabadulása is, amely nemcsak a családokat, hanem az egész országot csapdába ejtette. Ezt is az Orbán-kormány tette rendbe, a forintosítás összesen 450 ezer devizaalapú jelzáloghitel-szerződést érintett, az elszámolás után ezermilliárd forint körüli összeget kaptak vissza az adósok. A 450 ezer szerződés mögött családok álltak, így a segítség igen jelentős számú ember életét könnyítette meg. Devizahitelek helyett minden idők legnagyobb otthonteremtési programját hozta létre a kormány. Eddig mintegy 160 ezer szerződés született a csok részeként, az állam ingyen adja a milliókat azért, hogy a gyermeket vállaló családok saját ingatlanhoz jussanak.

A kormány tavaly döntött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítéséről. Ezzel az öregségi nyugdíjasok mellett az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, összesen 2,56 millió ember kapja meg több lépésben a pluszjuttatást. Számolom, számolom…, de ez is több, mint a 97 300 fős egy százalék.

A 2010 utáni adóreform első és meghatározó intézkedése az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése volt. Korábban ugyanis rendkívül alacsony szinten állt a foglalkoztatás, az adópolitika nem ösztönözte a vállalkozásokat bővítésre, új munkahelyek létrehozására. Tíz év alatt nyolcszázezer fővel nőtt a munkából élők száma, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szegénység kockázatának kitett személyek aránya 31,5 százalékról 17,7 százalékra csökkent. (Az uniós átlag 21 százalék.) Több mint 8,5 százalékponttal csökkent a munkabérre rakódó közteher 2009 és 2019 között. Magyarország ezzel az első helyen áll az Euró­pai Unióban. Százmilliárdokban mérhető az az összeg, amelyet az állam ezzel a lakosságnál hagy.

Nem bonyolult az az egyenleg, amelynek az a végeredménye, hogy a baloldal 99 százalékos szövege százszázalékos hazugsággal egyenlő.

(Borítókép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt)