Vona véleménye azért érdekes, mert az ex-Jobbik-elnök a Momentummal és az LMP-vel képzelné el a választási együttműködést, miközben volt pártja a régi baloldallal is összefogna, mint ahogy azt az önkormányzati választásokon már megtették. Ugyanez igaz Fekete-Győr András pártjára.
Az újabb kicsinyes pozícióharcok, a szereplőválogatások és háttéralkuk jelentősége azonban eltörpül amellett, hogy valójában mit szeretnének a választópolgárok.
Ki szavazna 2022-ben egy Gyurcsány-listára? Kétségtelen, hogy az őszödi böszme mindent elkövet romlott múltja feledtetéséért, persze nem jószolgálati tevékenységgel, még csak hamut sem szór a fejére, hanem megbánás helyett relativizálni próbálja a történteket, arra építve, hogy a fiatalok 2006-ra nem emlékezhetnek, és a politikai memória egyébként is viszonylag rövid távú.
Ezzel együtt is komoly hátrány lenne az ellenzéknek egy Gyurcsány nevével fémjelzett választási lista. Az emberek többségének rémálmaiban jön elő a 2010 előtti kormányzás, a csődtömeggel, a devizahitelekkel, a rezsiáremelésekkel, a „merjünk kicsik lenni” és az „el lehet innen menni” típusú megnyilvánulásokkal.
A nemzeti érdekek védelme helyett a globális rendszert kiszolgáló politika ma ugyanazt kínálja, mint tíz évvel ezelőtt, csupán az elnevezés változott: Európai Egyesült Államok.
Hiába a ráncfelvarrás, a Momentum fiatal, européer pedigréje, az exkommunisták és a marxista alapú régi liberálisok utódai semmit sem változtak a sör-virslis, izzadságszagú elvtársakhoz és a lukácsista SZDSZ-esekhez képest. 2022-ben is vörös lesz az a lista.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!