Őrsi Gergely, a budai II. kerület dollárbaloldali polgármestere nem tiltotta be a Millenárison a CPAC-et, a konzervatív jobboldal vezető európai seregszemléjét. Ha kísérletet sem tett rá, akkor váljék ez becsületére. Mert manapság már ez is nagy szó Európában a CPAC-hez hasonló szellemiségű, múlt heti brüsszeli NatCon konferencia betiltására tett több kísérlet óta. Ez utóbbira sem „neonácik” voltak hivatalosak, hanem Orbán Viktor kormányfő mellett többek között egy-egy volt francia elnökjelölt, lengyel kormányfő és brit miniszter. Nem mintha ne mutatkozna nálunk is némi igény a betiltásra.
„Liberális” (értsd: ellenvéleményt zsigerileg nem tűrő) értelmiségünk egyik színe-virága, akinek gyermeke az egyik dollárbaloldali párt külügyi felelőse, azt üzente a brüsszeli betiltást kifogásoló Szijjártó Péter külügyminiszternek: „ne ugasson”, hiszen a „szélsőjobboldal” arrafelé szalonképtelen… (Mivel nem közszereplő, neve, címe a szerkesztőségben.)
Így lettünk mára az európai szabadság sajnálatosan ritka zárványa. Be is töltjük e szerepet. – Miközben egész Európát elöntötte egy progresszív liberális óceán, itt csodák csodájára megmaradt egy konzervatív sziget, amely nemcsak dacol, hanem túlél, sőt boldogul, sőt sikeres, sőt győz és újra és újra győz – mondta tegnap a miniszterelnök a CPAC-en. A konferenciát, amelyről a párhuzamos univerzumban élő HVG (éves előfizetése: 130 dollár) azt írta, szinte a kutya nem jött el, még a trumpisták sem, Magyarország az uniós választások előtt pár héttel rendezi meg, immár harmadszor, rangos felszólalókkal, trumpistákat és józan európaiakat is felvonultatva a több ezer résztvevő között. A választás tétje nem kicsi: háború vagy béke, migráció vagy nemzetféltő elzárkózás, illetve a nemátalakításokat is magába foglaló genderideológia, avagy hagyományos családmodell a kérdés.
A hivatalos Európa e hármasból rendre az első opciót pártolja, Magyarország viszont az utóbbiak mellett teszi le a voksát. Ezért is lesz esedékes a nyáron az őrségváltás Brüsszelben, mégpedig a nemzeti szuverenitás jegyében, hogy ne forgassák ki társadalmainkat se a Soros-terv, se a Nyugaton sajnálatos divattá vált woke-ideológia jegyében. Egyre valószínűbb, hogy más lehet a végeredmény, ha Európát végre az európaiakra bízzák a brüsszeli direktórium helyett.