„A véleménykülönbség Ukrajnáról nem annyira drasztikus”

Lengyelországban tavaly a legtöbb szavazatot szerezte, mégis ellenzékbe került a Jog és Igazságosság (PiS). Azóta egy önkormányzati választáson is túl vannak, és hamarosan jön az európai parlamenti voksolás. Lehet ennyi idő alatt fordulatot elérni? Megmérgezte a magyar–lengyel barátságot az ukránkérdés? És milyen jövő vár Ukrajnára? Marek Kuchcinski egykori lengyel házelnököt, a PiS képviselőjét a CPAC margóján kérdeztük.

Marek Kuchciński volt Lengyel Házelnök Budapest 20240425 Magyar Nemzet

– Máris nyakunkon a következő megméretés, az európai parlamenti választások. Mire számítanak?

– Lengyelországban győz a Jog és Igazságosság, Magyarországon pedig a Fidesz. Kicsavarjuk a baloldal kezéből Európát! 

Nálunk már most látni a változásokat. Elég volt néhány hónap, hogy az emberek kiábránduljanak Donald Tusk kormányából. Nem csoda: eddig számtalan ígéretüket nem valósították meg. Beleegyeztek viszont az áremelésekbe, kulcsfontosságú beruházásoktól táncoltak vissza, csak az Európai Unió szekerét tolják. Például támadják a lengyel nemzeti bankot, hogy hamarabb bevezethessék az eurót, és rátehessék a kezüket a nemzeti aranytartalékra. Vagy említhetném, hogy Lengyelország eddig sikerrel ellenállt a hagyományos családmodell elleni uniós nyomásának, de ők behódoltak. 

– Elképzelhető az együttműködés a Fidesszel az Európai Parlamentben?

– Mindenképpen. Nagyon fontos, hogy létrejöjjön egy nagy konzervatív frakció, amely valóban védelmezi a jogállamiságot, a demokratikus alapelveket és a nemzetek szuverenitását. Amely szembeszáll Brüsszel központosítási törekvéseivel. Orbán Viktor és a Fidesz szerepe ebben nélkülözhetetlen.

– Az ukránkérdés sem verhet éket a magyar–lengyel szövetség közé?

– Nem, mert az eltérő vélemények csak a sokszínűségünket bizonyítják. 

A kommunizmus idejében kellett mindenről ugyanazt gondolni. 

Vagy újabban a neomarxista, internacionalista nyugat-európaiak szerint. Kétségtelenül nem egyezik mindenben a véleményünk Ukrajna kérdésében. Viszont a különbség nem annyira drasztikus, mint ahogyan azt a média bemutatja. A legfontosabb, hogy Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni támadásával bizonyította imperialista törekvéseit. Ez azt jelenti, hogy a régió minden országa – beleértve Lengyelországot és Magyarországot – veszélyben van. Szerintünk emiatt Ukrajnának minden támogatást meg kell adni. A katonait is. Orbán Viktor ezt némiképpen másképpen látja. Értjük őt, mert érveit meg is magyarázta. Egyetértünk abban is, hogy béke kell Európában. Csak mi úgy gondoljuk, ennek leghatékonyabb módja, ha Oroszországot minden lehetséges eszközzel a lehető legtávolabb tartjuk határainktól.

– Elhúzódó háborúra számít?

– Nehéz kérdés, mert sok tényezőn múlik. Az Egyesült Államok elnökválasztásának eredménye az egyik legfontosabb: szerintem Donald Trump győzelme esetén kitart majd Ukrajna támogatása. Óriási kihívás lesz, de ez rákényszerítheti a feleket arra, hogy kompromisszumot találjanak. A másik a szankciók problémája, amelyek jelenleg elég lyukacsosak, vagy be sem tartják azokat. Sok múlik azon is, mi lesz a többi feszültséggóccal, például a Közel-Keleten. És döntő lehet az európai parlamenti választás is. Egy konzervatív fordulat hozhat egy olyan stabilizációt, amely alapján már megindulhatnak a tárgyalások Oroszországgal.

– Mikor csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz?

– Hosszú évek múlva. Lengyelország és Magyarország is sokat dolgozott azért, hogy tag legyen, miközben a hivatalaink működése már a belépés előtt magasabb szinten állt, mint most az ukránoké. Arra számítok, hogy a csatlakozási folyamat szakaszos lesz, nem azonnal teljes jogú tagságot kapnak. A legfőbb kihívást most az oligarchák és a korrupció jelentik.

– És a kisebbségi jogok.

– Valóban, az is nagyon fontos. Bár azt azért hozzátenném, hogy az Európai Unión belül is vannak ezzel kapcsolatban súlyos hiányosságok. Például Németországban sem tartják tiszteletben a lengyel kisebbség jogait.

 

– Mi a helyzet a NATO-val?

– Ott már egészen más. 

Egész Európa érdekét szolgálná, hogy a tagállamok egyfajta védőernyővel garantálják azon ukrán területek biztonságát, amelyeket nem szálltak meg az oroszok. 

Emlékeztetnék rá, hogy Jaroslaw Kaczyński már 2022 márciusában, a háború kirobbanása utáni első ukrajnai látogatása során felvetette ezt az ötletet.

– Nem kockáztatná ez a háborút a NATO és Oroszország között?

– Fennáll ennek a veszélye. De a kérdésére nincs egyértelmű válasz. Emlékeztetnék rá, hogy az ENSZ – amelynek Oroszország is tagja – egyik alapelve, hogy a határok sérthetetlenek. Ennek értelmében a NATO-nak és egyáltalán a szabad világnak meg kell védenie egy olyan államot, amelynek határait megsértették. Ha nem tesszük meg, Vlagyimir Putyin még azt hiheti, hogy gyengék vagyunk. Ezért kell határozottan megállítanunk őt.