Aztán eljött a privatizáció. A nyertesek megint ők lettek, a számonkérést megúszták, sokan nagyvállalkozók lettek közülük, multicégek vezetői, ahogyan az alternaív baloldal mondaná: igazi kizsákmányolók. Abban sem volt köszönet, amikor újra kormányra kerülhettek a kétezres évek elejétől, a Horn Gyula-féle pártkatonákat követő új nemzedék üdvöskéiként. A felelőtlen, hazugságokra, mutyikra épülő gazdaságpolitikájuk miatt már 2006-ra belső válság alakult ki az országban, így „készülhettünk fel” a 2008 őszén berobbanó világgazdasági krachra, amibe majdnem belerokkant az ország.
A csődhelyzetet csak egy kormányváltás oldhatta meg, a 2010-re várható, 7 százalék körüli költségvetési hiányt az új Orbán-kormány már 2010 végére 4 százalék közelébe, majd 2011 végére 3 százalék alá szorította. Mindezt pedig úgy sikerült elérni, hogy közben nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A gazdaság erősödését ma már érzik az emberek is, nem véletlen, hogy csak néhányan lézengtek tegnap a baloldal majálisain. A munkásnak ugyanis munka kell és tisztességes megélhetés. És ha ez megvan, minden más csak mellébeszélés.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!