Pancsermaffia

Ha maradt még Karácsonyban valami férfiasság, akkor most leteszi a lantot, s befejezi ezt az amúgy is félszívvel és félésszel folytatott kampányát.

Gyurcsány Ferenc után most Karácsony Gergely is a bulvárban alakíthatta a szimpátiáját Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Néhány éve mondta az egyik kormánypárti politikus – a neve most nem érdekes –, hogy ha lenne egy kis ideje, megszervezné a magyar baloldalt, mert az ellenzéki érzelmű szavazók a jelenleginél jobbat érdemelnének. Azóta a helyzet csak romlott odaát, s valóban, az ember már nem is tudja, az újabb és újabb botrányok után elég, ha méla undorral tudomásul veszi a tényeket vagy szégyenkezzen az ellenzék helyett is. Magyarország többet érdemel.

Nemrég megfogadtam, soha többé nem írok Karácsonyról egy sort sem, rettenetesen unom ezt a kiscsávót (bocsánat, nem tudom máshogyan nevezni) az álszent, ragasztott mosolyával, az ostoba mászolygásaival, hazugságaival, csetlés-botlásával. Az ilyen alkalmatlan ember láttán nem lehet mást tenni, mint imádkozni, hogy legyen elég bölcsesség a budapestiekben helyesen dönteni.

Másról, másról akartam írni. Hiába. Itt ez a hangfelvétel, amelyiket tegnap robbantott valami ellenzéki önsorsrontó dzsihadista (mert hiába vádolja Karácsony Tarlós Istvánt vagy Rogán Antalt, sokkal valószínűbb, hogy a saját köreiből került ki ez a felvétel). A hanganyag tartalmát e lapban kellő mélységben közöljük s elemezzük, én inkább azzal foglalkoznék, mit jelent, mit olvashatunk, hallhatunk ki ebből a történetből.

Az első, hogy az összellenzéki összefogósdi és a benne szereplő pártok sokkal rosszabb állapotban vannak, mint azt mi gondoltuk. Azt eddig is tudtuk, hogy odaát borzalmas körülmények uralkodnak, de hogy ennyire mélyre jutottak, azt azért nem sejtettük.

A másik, hogy az ellenzéki politikusok jó részének semmi más nem számít, csak a hatalom. Jelen helyzetben ez azt jelenti, hogy megszerezni néhány önkormányzatot, néhány kerületet, várost, amit aztán kedvükre szétlophatnak. Az ügyesebbje úgy, hogy azért a börtönt elkerülje, az ostobábbja pedig… Hát, majd csak lesz valahogy.

A harmadik pedig, hogy Karácsony nemcsak alkalmatlan bármiféle közösség képviseletére, hanem Karácsony Gergely egy senki. Aki ugyanis olyan viszonyok között, amilyeneket ő ebben a hangfelvételben felvázol, képes odaállni a választók elé, ezekkel a pártokkal a háta mögött, az nulla ember. Ha egy csepp vér is lenne a pucájában, nemhogy az asztalra csapna, hanem ráborítaná erre a bandára az asztalt, s úgy hagyná ott ezt a galerit, mint eb a szaharát. Mert normális ember ezekkel együtt egy kávét sem inna meg, nem egy várost vagy kerületet irányítana.

Maffiamódszerek, zsarolás, megfélemlítés, lopás – Karácsony úgy beszél ezekről, mintha ezek a mindennapi politikai élet alapvető és elkerülhetetlen eseményei lennének, akár az emberi életben a levegővétel. S ő, szegény ártatlan, ezzel kell hogy együtt éljen.

Hát nem kell. Ha maradt még benne valami férfiasság, akkor most leteszi a lantot, s befejezi ezt az amúgy is félszívvel és félésszel folytatott kampányát. S persze mindazok, akik ebben a botrányban érintettek, a legjobban teszik, ha nyilvános politikai harakirit követnek el a Kossuth téren. Mert maffiát működtetnek, de még ahhoz is pancserek.

Az embernek ezekkel harcolni sincs kedve. Ezek a képzelt Al Caponék vízipisztollyal mennének a Valentin-napi mészárlásra is… Ámbár meglehet, az igazi Keresztapa valahol a budai villájában a háttérben szélesen vigyorog, konyakkal és szivarral a kezében.

Azt mondja Karácsony Gergely a kiszivárgott hangfelvételen, ha ő visszamenne a kerületbe, akkor őt „elásnák”. A helyzet az, hogy nem kell visszamennie. Most megásta önmaga sírját, belelőtte magát, s kezében tartja a lapátot is. Már halljuk a göröngyök kíméletlen dobolását.