Pápább a pápánál

Ezer meg ezer tanácsadó sürög a Vatikánban, saját szájízük szerint magyarázzák a világ eseményeit, hiszen az egyház is emberi szervezet, bűnökkel, tökéletlenséggel, korrupcióval.

Rabat, 2019. mrcius 30. Ferenc ppa (b) s VI. Mohammed marokki kirly ltogatst tesz a rabati immkpz intzetben 2019. mrcius 30-n. MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco Fotó: Ciro Fusco Forrás: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

Szinte biztos, hogy jelenleg a vatikáni zászlót keresik a ferencvárosi önkormányzat szertárában. Baranyi Krisztina polgármester ugyanis híres arról, hogy lobogókkal üzeni meg, éppen kit szeret a világpolitikában, azokat, akik mérgesek Orbán Viktorra. Ilyen volt például a kurd nép, akiknek a zászlaját kiakasztotta, amikor Recep Tayyip Erdoğan török államfő jött Budapestre, és találkozott a magyar kormányfővel, nosza gyorsan kurdpártivá vált a zöld-fehér kerület. Az ujgur mártírok sorsát is szívén viseli a polgármester, nyilván most megtalálja jól elrejtett katolikus énjét, mert azt képzeli, az egyházi diplomáciát kívülről-belülről ismeri, s ismét jó nagyot tud rúgni a kormányfőbe, ha az arany-ezüst lobogót kiakasztja a homlokzatra.

De az egyház nem így gondolkodik. A pápalátogatások célja minden alkalommal hitéleti jelentőségű, amelyeknek lehet politikai üzenetük, de sokszor téves az elképzelés. Ferenc pápa elment Csíksomlyóra, szentmisét celebrált egy héttel pünkösd előtt, üzent a magyar híveknek. Voltak románok, akik sérelmezték, hogy a romániai apostoli látogatás során egy kitüntetetten magyar eseményen vett részt. Ezzel a látogatással Ferenc pápa nem tett hitet a magyarok mellett, de a katolikus közösség mellett igen.

Nem lehet tagadni, hogy a mostani katolikus egyházfő sokkal artikuláltabban hangoztatja véleményét a világi kérdésekben is, mint elődje, ez személyiségéből fakad, amolyan XXI. századi egyházfő Ferenc pápa, latin-amerikai, jezsuita, a szegények és elesettek papjából lett a Szentszék első embere. Nem tévedhetetlen, s feltehetően nem is célja, hogy kiforgassa a sarkából a világot. Akik azt mondják, tudják, mit miért tesz a pápa, azok legtöbbször csak sajátos szemüvegükön keresztül látják az utazásait, a kijelentéseit, és minden alkalommal kihagyják Istent a képletből.

Az önjelölt katolikusok ilyenkor kezdenek bibliai idézetekkel vagdalkozni, Gyurcsány Ferenc például nagyon pátoszosan tudja eljátszani azt a figurát, aki ugyan maga nem hívő, de a hívők szemére veti saját vallásuk téziseit, forgatva politikai véleményüket. Klasszikus kommunista–materialista viselkedés, borzasztó átlátszó és igazán gyomorforgató. Szinte az egész baloldal követi ezt a stílust, feltehetően igen kevesen tudják, mi fán terem az eucharisztia, amelynek megünneplését Magyarország tervezi, s amelynek csúcspontján Ferenc pápa fog misét mondani Budapesten.

A világkongresszus egyértelmű kiállás egy adott értékrend, a katolicizmus mellett. Az öröm kifejezése, hogy Krisztust követhetjük, hogy hisszük azt, amit nem lehet forintosítani, bizonyítani, kilóban lemérni. Erre az eseményre a pápa szinte soha nem látogat el, most viszont kivételt tett. Talán azért, mert a lélekromboló korban, amelyben élünk, különlegesen tündököl Közép-Európában a remény, lám, a magyarok megünneplik az eucharisztiát, egy materialista és önző világ egyetlenjeként. De ez is csak feltételezés, ahogy minden a pápai tevékenységgel kapcsolatban.

Ezer meg ezer tanácsadó sürög a Vatikánban, saját szájízük szerint magyarázzák a világ eseményeit, hiszen az egyház is emberi szervezet, bűnökkel, tökéletlenséggel, korrupcióval. A kicsiny, de mégis hatalmas államban alig vannak magyarok, hangjuk szinte hallhatatlan. Oda mi nem látunk be, abba a misztikus világba. Ezért nem is érdemes elhinni, amit a semmiben se hívő politikai megmondóemberek harsognak, az ő céljuk az, hogy a földre rángassák a mennyeit, s szavazatokat szerezzenek maguknak, mondván, a pápa ezért meg azért nem találkozik Orbán Viktorral.

Pedig ez a történet Krisztusról szól, nem a pápáról.

(Borítókép forrása: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)