A változások nemcsak jogilag szükségesek annak nyomán, hogy jelen állás szerint Putyin jövője négy év múlva már bizonytalan. Gyakorlati érvek is szólnak mellettük.
Noha az államfő továbbra is nagy népszerűségnek örvend, és az orosz lakosság jelentős része hálás Putyinnak, hogy a Jelcin-korszak rémálma után stabilizálta az országot, egyben pedig visszaszerezte a világban a Moszkvát megillető méltóságot, az elmúlt években felerősödött a részben politikai, részben gazdasági alapokra épülő elégedetlenség.
Tavaly 2011 óta példátlan megmozdulások voltak a moszkvai választásokhoz kapcsolódóan, tömegek – a főváros lakosságához képest persze elenyésző tízezrek – követeltek nagyobb pluralizmust.
Az orosz belpolitika – e hétig – kis túlzással arra korlátozódott, éppen őrizetbe veszik-e vagy sem a legismertebb ellenzékit, Alekszej Navalnijt. Az elégedetlenségnek gazdasági felhajtóereje is van.
Oroszország kiszolgáltatott az energiaáraknak, a XXI. század tudásgazdaságában nem túl erős, a népességet súlyos szociális és demográfiai problémák sújtják. Putyinnak ezért is lépnie kellett. Egy sakkjátékon belül csak egyszer lehet rosálni, de ez a játszma még aligha ért véget.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!