Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ez egy csodálatos barátság kezdete – mondja Rick a Casablanca végén, de csak az idő mutatja meg, kiállja-e majd Magyarország és az Európai Bizottság leendő vezetőjének kapcsolata a híres zárómondat próbáját.
Mindenesetre Orbán Viktor és Ursula von der Leyen csütörtöki kézfogása több mint reménykeltő. Különösen, hogy a ma még ügyeletes brüsszeli főnök, Jean-Claude Juncker nem tette túlságosan magasra a mércét; sem imbolygó járása, sem pedig az Európai Bizottság elmúlt öt éve nem kerül fel a dicsőségtablóra.
A sokat hangoztatott erős Európa helyett ma ott tartunk, legfeljebb kvízbajnokok vannak tisztában azzal, hogy az EU külpolitikai főképviselőjét történetesen Federica Mogherininek hívják. Brüsszel pedig 2014 óta sokkal jobban vitézkedett a 28 tagállam megosztásában, semmint a közös nevező felkutatásában. Míg a görög adósságkrízis azt mutatta meg, mennyivel erősebb Észak, mint Dél, a 2015-ös migrációs válság felfedte, milyen eltérően szemléli a világot Nyugat és Kelet. Talán az sem véletlen, hogy a britek épp az elmúlt évekre unták el a közös értékekről hozsannázó EU-sztorit.
Pedig létérdekünk az erős Európa – nekünk, magyaroknak, a földrész kellős közepén különösen az. Országunk méretéhez képest a hét szomszéd rendkívül soknak számít; öten EU-tagok, ketten az unióhoz közelednek. Mindkettőben, Szerbiában és Ukrajnában is jelentős magyar közösség él, sorsuk Budapestről, de Brüsszelből nézve sem lehet közömbös.
Ezért is ígéretes Von der Leyen megválasztása, illetve az a nyitottság, amellyel a német kereszténydemokrata politikus a kelet-közép-európai országoknak a nyugatiakétól több ponton is eltérő szempontrendszerére tekint. Beszédes, hogy Von der Leyen a napokban egyre-másra fogadja a visegrádi országcsoport vezetőit, akiknek egyébként nem kis részben köszönheti a jelölését.
Hozzá kell tenni, mára a CDU-politikus is realistább – vagy bölcsebb – lett annál, mint amikor 2011-ben még az Európai Egyesült Államok megteremtését szorgalmazta. Ez az egyébként is utópisztikus elképzelés – amely közös masszába gyúrná a nemzeteket – ma nem időszerű. A föderális Európa sürgetése egyszer már romba döntötte a liberális Guy Verhofstadt uniós bizottsági elnöki ambícióit, mert az ilyesmitől már másfél évtizede is idegenkedő britek vezetésével többen is megfúrták a jelölését.
A gondolat itthoni fogadtatásáról pedig sokat elárul, hogy fő zászlóvivője a neve mindkét összetevőjében tárgyi tévedést tartalmazó, úgynevezett Demokratikus Koalíció, élén a levitézlett exminiszterelnökkel.
Von der Leyen ma már nem „nemzeti érdekek által megbénított államokról” beszél, mint nyolc évvel ezelőtt, hanem arról, a kelet-közép-európai országok véleményét nem lehet lesöpörni az asztalról. Ezt tekinthetjük egyszerű tényközlésnek, de nézhetünk pozitív várakozással is a megválasztott elnök asszony elképzeléseire, s láthatjuk benne az eltérő nemzeti megfontolásokra való nyitottság zálogát.
Elválik majd például az, Brüsszel politikai furkósbotként akarja-e forgatni a kötelezettségszegési eljárásokat. Mindenesetre a tiszta lapot nyitni akaró Von der Leyen jóval több bizalmat érdemel az ordibáló Martin Schulznál, a megnyilatkozásaival a fővonalhoz elvágólag igazodó Manfred Webernél vagy a fölényeskedő Frans Timmermansnál. Nevezettek mindegyike európai bizottsági elnök akart lenni egy ponton. De nem sikerült.
Az egyik eltűnt a süllyesztőben, a másik csak kiesett a pikszisből, a harmadik nyakába pedig le sem gyártott ezüstérmet akasztanak. Közép-Európának, benne hazánknak nagy szerepe volt abban, hogy ez így alakult. Egy új bizottsági elnök ezt is szem előtt tartja. Minél okosabb, annál inkább.
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
Nagyon úgy tűnik, hogy Karácsony ismét kacérkodik a miniszterelnök-jelölti pozícióval.
Karácsony Gergely sírásra görbült szájjal újságolhatja a világsajtónak, hogy Orbán betiltotta a szabad szerelmet, de ő utolsó leheletéig küzd érte.
Az 1988-as Erdély-tüntetést után a hazai és moszkvai központi bizottságok bizonytalanodtak el, a mostani, Ukrajna gyorsított uniós felvételéről tartott szavazás elsöprő eredménye nyomán pedig a brüsszeli politbüro gondolkodhat el.
Ötgyerekes anya volt az áldozata a mai döbbenetes gyilkosságnak – újabb részletek derültek ki
Orbán véresszájú ellenfele leleplezte Magyar Péter ördögi tervét
„Halálhörgés, siralom” – Mélypontra került a súlyos beteg Schmuck Andor
Nem biztos, hogy Kapu Tibor akkor tér vissza az űrből, mint mondták – így áll a helyzet most
Nem hagymán vagy a húson múlik! Ez az apró lépés a tökéletes pörkölt titka
Kiderült az igazi ok: nem szimplán az atom miatt támadták meg Iránt – Londonig is elérnek a rakéták
Orbán Viktor kiállt a Csík zenekar énekesnője mellett, akit elárasztottak a gyűlölködő kommentek
Fucsovics Márton közel négy órás csatában jutott tovább Wimbledonban
Itt a bejelentés az orosz-ukrán háború végéről
Döbbenet! 30 milliós gépet hozathatott Ruszin-Szendi Romulusz a zsírleszívásához
Egyszerű kérdés nehéz válasszal: honnan jöttek az atomok?
Felháborodtak a pedagógusszervezetek a tiszás tanáron, aki már az óvodásokat is érzékenyítené
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
Nagyon úgy tűnik, hogy Karácsony ismét kacérkodik a miniszterelnök-jelölti pozícióval.
Karácsony Gergely sírásra görbült szájjal újságolhatja a világsajtónak, hogy Orbán betiltotta a szabad szerelmet, de ő utolsó leheletéig küzd érte.
Az 1988-as Erdély-tüntetést után a hazai és moszkvai központi bizottságok bizonytalanodtak el, a mostani, Ukrajna gyorsított uniós felvételéről tartott szavazás elsöprő eredménye nyomán pedig a brüsszeli politbüro gondolkodhat el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ha van freudi elszólás, akkor létezhet freudi „elmozdulás” is.
Nagyon úgy tűnik, hogy Karácsony ismét kacérkodik a miniszterelnök-jelölti pozícióval.
Karácsony Gergely sírásra görbült szájjal újságolhatja a világsajtónak, hogy Orbán betiltotta a szabad szerelmet, de ő utolsó leheletéig küzd érte.
Az 1988-as Erdély-tüntetést után a hazai és moszkvai központi bizottságok bizonytalanodtak el, a mostani, Ukrajna gyorsított uniós felvételéről tartott szavazás elsöprő eredménye nyomán pedig a brüsszeli politbüro gondolkodhat el.
A tizenötmillió magyar Kapu Tibort emelte fel az űrbe, Kapu Tibornak pedig ezt a lendületet kell továbbadnia a világnak.
Mégis, mi járhatott Magyar és Kulja fejében? Talán nem értik meg, hogy az egészségügyi intézményekben szigorúan szabályozott feltételek között zajlik a munka?
Úgy tűnik, hogy az amerikai bombák ugyan kilencven méter mélységig is hatásosak, az Európai Bizottság vezetőinek ámokfutását nem tudják megállítani.
Szórólapokkal, házról házra járva próbálják terjeszteni a vallást.
Morális értelemben igaza van Majorosi Mariannának, a Csík zenekar énekesének.
A korrupció továbbra is rendszerszintű probléma.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
