A gondolat itthoni fogadtatásáról pedig sokat elárul, hogy fő zászlóvivője a neve mindkét összetevőjében tárgyi tévedést tartalmazó, úgynevezett Demokratikus Koalíció, élén a levitézlett exminiszterelnökkel.
Von der Leyen ma már nem „nemzeti érdekek által megbénított államokról” beszél, mint nyolc évvel ezelőtt, hanem arról, a kelet-közép-európai országok véleményét nem lehet lesöpörni az asztalról. Ezt tekinthetjük egyszerű tényközlésnek, de nézhetünk pozitív várakozással is a megválasztott elnök asszony elképzeléseire, s láthatjuk benne az eltérő nemzeti megfontolásokra való nyitottság zálogát.
Elválik majd például az, Brüsszel politikai furkósbotként akarja-e forgatni a kötelezettségszegési eljárásokat. Mindenesetre a tiszta lapot nyitni akaró Von der Leyen jóval több bizalmat érdemel az ordibáló Martin Schulznál, a megnyilatkozásaival a fővonalhoz elvágólag igazodó Manfred Webernél vagy a fölényeskedő Frans Timmermansnál. Nevezettek mindegyike európai bizottsági elnök akart lenni egy ponton. De nem sikerült.
Az egyik eltűnt a süllyesztőben, a másik csak kiesett a pikszisből, a harmadik nyakába pedig le sem gyártott ezüstérmet akasztanak. Közép-Európának, benne hazánknak nagy szerepe volt abban, hogy ez így alakult. Egy új bizottsági elnök ezt is szem előtt tartja. Minél okosabb, annál inkább.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!