Karácsony Gergely már megint arról siránkozik, hogy egész Budapest a szakadék szélén retteg, mert a gonosz kormány merészeli beszedni a fővárostól a szolidaritási hozzájárulást. Ismét elkezdte a zsarolást, és azzal riogat, hogy a kabinet miatt nem tudják majd kifizetni a béreket a fővárosi dolgozóknak és leállhat a közösségi közlekedés. Az újabb farizeus akciójához ezúttal egy sajtótájékoztatóra elhívta segéderőnek az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnökét is, aki sztrájkokat helyezett kilátásba, ha a dolgozók nem kapják meg a fizetésüket. Szerencsére az érdekvédő szervezet elnökében, Naszályi Gáborban volt annyi becsület, hogy kijelentette: nem akarnak politikai csaták résztvevői vagy elszenvedői lenni, egy dolog érdekli őket, hogy megmaradjanak a munkahelyek, kapjanak fizetést és működjön Budapest. Ezzel gyakorlatilag arra utalt, hogy nem feltétlenül a kormány elvonásai okozzák azt a szakadékot, amelybe a főváros az elmúlt hat év alatt belezuhant.
Nyilván ő is tisztában van a tényekkel és tudja, hogy Budapest legfontosabb jövedelmi forrása, az iparűzési adóból származó bevétel Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatali ideje alatt 85 százalékkal nőtt, vagyis közel duplájára emelkedett. A főpolgármesteri ciklusa alatt Karácsony Gergely és az általa kinevezett Gyurcsány-közeli vezetők közel 1100 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel gazdálkodhattak csak 2024-ig, mégis a csőd szélére került a főváros. A főpolgármester tehát ahelyett, hogy megpróbálta volna jó gazda módjára beosztani a minden eddiginél vaskosabb adóbevételeket, odáig jutott, hogy a bírósághoz rohangál, mondván, az államtól érkező támogatást meghaladja a szolidaritási hozzájárulás mértéke, ezért nem hajlandó a rá kiszabott összeget átadni a szegényebb települések megsegítésére. Ezzel kapcsolatosan ráadásul a tegnapi sajtótájékoztatóján hazudott is egy jókorát. Azt állítja, hogy a Kúria legutóbbi döntése szerint a szolidaritási hozzájárulás összegét a fővárosnak nem kell befizetni, sőt az visszajár nekik visszamenőleg 2023-ig. A valóságban azonban a bíróság csak a pénz beszedésének módjáról döntött. Szó nincs tehát arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás jogtalan lenne, vagy hogy a fővárosnak az eddig beszedett hozzájárulás visszajárna.



























