Most, hogy a kijevi városi tanács arról döntött, hogy le kell bontani Mihail Bulgakov szobrát az ukrán főváros szívében, az író szülőháza mellett, nem érdektelen egy testesebb szemelvény A Mester és Margaritából, amely idézet érzékletesen szól a teremtett világ és az ember viszonyáról, a léptékekről és indirekten persze szerepről, szerepzavarról és hübriszről.

„– Bocsánat – mondta az ismeretlen szelíden. – Ahhoz, hogy valaki irányítson, szükséges, hogy pontos tervekkel rendelkezzék valamelyes nem túlságosan rövid időszakra. Engedje meg mármost, hogy megkérdezzem: hogyan irányíthatja az ember a földi dolgokat, ha még nevetségesen rövid időre, nos, mondjuk, egy ezredévre sem készíthet tervet… de ez még semmi: hiszen a saját holnapjáért sem kezeskedhet! Képzelje el például – az ismeretlen Berliozhoz fordult –, hogy ön, mondjuk, elkezdi irányítani a dolgokat, dirigálja embertársai életét meg a sajátját, egyre jobban rájön az ízére, amint mondani szokás, és akkor egyszer csak… hm-hm… tüdőszarkómája támad – itt az idegen bensőségesen elmosolyodott, mintha a szarkóma említése különös elégtétellel töltené el –, igen, tüdőszarkómája – ismételte a hangzatos szót, kandúr módra hunyorogva –, és ezzel befellegzett az irányításának! Senkinek a sorsa nem érdekli többé, csakis a sajátja. Családja hazudozni kezd. Ön rosszat sejtve egyik tudós orvostól a másikhoz szalad, majd kuruzslókat keres fel, a végén tán jósnőket is. Mind a három egyformán céltalan, amint ön is tudja. Hamarosan elérkezik a tragikus vég: az, aki nemrég még azt hitte, hogy irányít, mozdulatlan fekszik egy faládában, s a hátramaradók, belátván, hogy hasznát többé nem vehetik, elégetik a kemencében. De van még ennél is rosszabb: az ember például Kiszlovodszkba készül – az idegen ismét Berliozra sandított –, ez aztán igazán kicsiségnek látszik, de még ezt sem tudja megvalósítani, mert hogy, hogy nem, egyszer csak elbotlik, és a villamos alá esik! Azt állítja, hogy ezt is ő maga rendelte így? Nem helyesebb-e vajon azt hinni, hogy valaki más rendelkezett? – És az ismeretlen furcsán, kajánul felnevetett.”