A legtágabb réteg: Margarita áldozathozatala a sátán bálján, a krisztusi kegyelem, a bűnbocsánat behatolása a kárhozat világába (távoli áthallás: a középkori passiók népszerű jelenete volt Krisztus pokolra szállása és az ott sínylődő lelkek kiszabadítása).
A sátán nem abszolút, pusztító gonoszként, hanem luciferi kísértőként, provokátorként, küzdőpartnerként jelenik meg. (Olyanról is lehetett hallani az utóbbi pár évben, hogy holmi fanatikus egyházi személyek lesátánistázták a teológus felmenőkkel bíró, az evangéliumokat jól ismerő Bulgakovot és művét.
Hiába, Kajafás is velünk lesz még egy ideig). Jézus Krisztus mint Jesua Ha-Nocri, aki semmilyen isteni hatalmat nem nyilvánít ki a világi hatalommal szemben – csak a végtelen szeretetet, türelmet és megbocsátást. Pilátus, a kétkedő, akinek van füle a hallásra.
„Megállították lovukat. Woland a Mesterhez fordult: – Regényét elolvasták, és csak egyetlen kifogás merült fel: hogy, sajnos, befejezetlen. Ezért akartam megmutatni a hősét. Kétezer éve ül itt a kősivatagban, és alszik, de teliholdkor, amint látja, álmatlanság gyötri.
Nemcsak őt, hanem hűséges testőrét is, az ebet. Ha igaz, hogy a gyávaság a legrútabb bűn, ez a kutya nem vétkes benne. Az egyetlen, amitől félt a bátor állat, a zivatar. Hiába, aki szeret, annak osztoznia kell a szeretett lény sorsában.”
Bulgakovnak nyilvánvaló érdemei mellett elévülhetetlen spirituális fegyverténye, hogy közvetlen, érzékeny és örök érvényű Krisztus-ábrázolásával, az esendőség, irgalom és megváltás drámáinak humorral átitatott láttatásával olyan emberek tudatába is képes beemelni a golgotai misztériumot, akik átmenetileg épp távolodnak Istentől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!