Az ukrán Tisza világ helyett a Nemzet Hangja weboldalon lehet szavazni a jelöltekről, jöjjön csak mindenki, adja meg az adatait nyugodtan, nem lesz szivárgás, becsszó! Végül ő, minden tiszások pártelnöke arra kéri a híveket, fogják meg egymás kezét, imádkozzanak az Úr Jézushoz, esetleg hozzá, a Péter úrhoz, és rögvest érkezik rövidvágtában. („Jöttömre öt nap múlva számítsatok pirkadatkor, kelet felől.”)
Amúgy mióta kell pártnak nevezni egy olyan gyülekezetet, amelynek – írd és mondd! – huszonöt tagja van? Amelynek tisztújító kongresszusa komolytalanabb, mint a családi házunk lakógyűlése? (Könyörgöm, még a Momentum nevű francia ügynökpártnak is volt valami tisztújító kongresszusszerűsége, mielőtt kimúltak és lefetyelésbe kezdtek volna Péter úr színe előtt néhány tanácsadói poszt reményében!) Mitől párt az, amelynek úgynevezett vezetői a kárpátaljai magyarságot üldöző ukrán titkosszolgálattal bratyiznak?
Pártnak nevezhetők-e, miután szuverenitásukat Brüsszelben hagyták zaciban? S végül: miféle párt az, amely képtelen vigyázni rajongói legbizalmasabb adataira? Rábízná a tisztelt olvasó egy ilyen galerire az országot? A magam részéről a disznóólat sem.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!