A „nem mondhatunk el mindent, amire készülünk” párt eddigi kommunikációjából is tudtuk, hogy le akarnak válni az orosz energiáról, el akarják fogadni a brüsszeli háborúpárti irányt, és a legkevésbé sem törődnek azzal, hogy mindez milyen terheket róna a lakosságra. Most csak újabb bizonyosságot kaphattunk minderről azzal, hogy napvilágra kerültek a Tisza Párt konkrét energiapolitikai tervei. A sajtóban nyilvánosságra hozott elképzelés főbb pontjai: az orosz energia azonnali és végleges kivezetése, a védett benzinár megszüntetése, a csökkentett rezsiár helyett magasabb piaci ár bevezetése, a Mol olajfinomítójának átállítása, ennek költségeinek a fedezése az új energiafüggetlenségi adóval. Mindezt felturbóznák az MVM Zrt. privatizációjának előkészítésével és az állam által visszaszerezhető Mol-részvények újbóli értékesítésével. Már ezzel jelentős összegeket vennének ki a zsebünkből, hiszen a rezsiszámla minimum a négyszeresére ugrana, de ami a középréteget illeti, még ennél is súlyosabb a helyzet. Felmerült a tervekben ugyanis az úgynevezett energiafüggetlenségi adó.
Vagyis a napvilágra került tervek a teljes kiszolgáltatottságot vetítik előre, de azért a lakosságot még megsarcolnák a „függetlenségi” adóval.
Csak ez az adónem legalább 360 milliárd forinttal rövidítené meg azt a középréteget, amely biztonságra törekedve megtakarított az elmúlt években. Fontos, hogy a Tisza Párt nem a megtakarítások kamatait, hanem magát a megtakarítást adóztatná. Előbbi sem szerencsés, ha az állampapírokat nézzük, ilyen formában pedig elfogadhatatlan. Az így beszedett pénzt a Mol finomítójának átállására fordítanák, hogy aztán, mint a tervből kiderült, eladják a multiknak az állami tulajdonrészt. Erre nem lehet mást mondani, mint hogy kizsebelnék az embereket a multik érdekében.
Visszatérve az energiapolitikai pontokra, azok esetleges, de nyilvánvalóan senki által nem kívánt megvalósulása olyan rezsiszámla-emelkedést eredményezne, ami minden magyartól több mint egy havi teljes keresetet venne el. Ez például a nyugdíjasok esetében azt jelenti, hogy megszűnne a 13. és a 14. havi nyugdíj.
Számszerűsítve az azonnali károkat: a Tisza-tervben szereplő rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az egymillió forintot is, ami legalább hatszázezer forintos többlet. A védett üzemanyagár nélküli átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi hatszáz–kilencszázezer forinttal növelné a család kiadásait. Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb profitot szerezhetnének, ám a drágulás egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó szerint ez családonként nagyságrendileg évi 1,8 millió forintos kiadásnövekedést jelentene.
Miután Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke korábban arról beszélt, hogy külön munkacsoport foglalkozik a Mol helyzetével, és Kapitány István, a párt a Shelltől a Tiszába beejtőernyőzött gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője azt mondta, kevesebb rezsicsökkentés és védett ár kell, most megláthattuk azt is, mindez mit jelent. Nyilván erre utaltak akkor is, amikor azt mondták, nem mondhatnak el mindent, mert ha megtennék, elveszítenék a választást. Segítsünk nekik ebben: maradjunk inkább a védett üzemanyagáraknál, védjük meg a rezsicsökkentést, az adókat pedig tartsuk alacsonyan.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!