Hamisítással vádolják a bírónőt

Perújrafelvételt kezdeményezett fia ügyében O. Nagy Imre, az elhíresült Ybl Bank egykori vezetőjének édesapja, aki ezzel egy időben beperelte Diós Erzsébetet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját és az ítélkezésben részt vevő ülnöktársait. Az édesapa szerint alapos a gyanú, hogy a tanácsvezető bíró közokiratot hamisított, amikor a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények ügyében perbe fogott ifjú O. Nagy Imre és társai ellen 1995. október 2-án a tárgyalást vezette. Diós Erzsébet ugyanis Szabó Ferencné ülnököt úgy tüntette fel, mint aki a tárgyaláson részt vett, ezzel szemben valaki más, eddig ismeretlen személy írta alá a jegyzőkönyveket.Alapos a gyanú arra, hogy az Ybl Bank ügyében eljáró tanácsvezető bíró, Diós Erzsébet közreműködésével valótlan adatok kerültek a négy évvel ezelőtti tárgyaláson felvett jegyzőkönyvbe, ezért a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében Pécsi Kálmán jogtanácsos szerint – aki O. Nagy Imre jogi képviselője – perújrafelvételnek van helye. A családdal közösen a szükséges intézkedéseket megtették, így várhatóan az új év első hetében a Fővárosi Bíróság tárgyalja a szokatlan esetet. Az O. Nagy család azért fordult a bírósághoz, mert tudomásukra jutott, hogy Szabó Ferencné ülnök egy négy évvel ezelőtti tárgyaláson nem vett részt, a jegyzőkönyvben azonban úgy tüntették fel, mint aki a háromfős bírói tanács tagjaként ott volt az ülésteremben. Az ülnök nyilatkozatban tanúsította, hogy a PKKB l6.B.l334/l993/l5. sorszámú jegyzőkönyve valótlan adatot tartalmaz. A megjelölt napon a perről a jegyzőkönyvet Nagy Károlyné vezette, a tanács elnökeként pedig Diós Erzsébet írta alá a hivatalos iratokat. Pécsi jogtanácsos szerint, ha a hatóság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, úgy perújrafelvételnek van helye.- Sokkal többről van szó, mint egy egyszerűnek tűnő jegyzőkönyv-hamisításról – állítja id. O. Nagy Imre, aki okleveles könyvvizsgálóként az elmúlt esztendőben több ezer oldalnyi aktát átlapozva gyűjtötte össze bizonyítékait.- Elsőként szeretném leszögezni, hogy l992 júniusában az Ybl Bank még nem ment csődbe, tehát törvénytelenül zárták be, törvénytelen volt a felszámolása és a vagyoneltüntetés, s a fiamat is jogalap nélkül ítélték el négy évre – állítja. Erre a következtetésre egy legfelsőbb bírósági ítélet alapján jutott. Egy különös jegyzőkönyv került ugyanis O. Nagy Imre kezébe. Ebben a Siófoki Kommunális Szolgáltató Részvénytársaságot, mint felperest azért marasztalták el jogerősen, mert védekezését, mely szerint az Ybl Bank fizetésképtelen, az ítélőszék nem fogadta el. Kötelezték az rt.-t, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek fizesse meg a tartozását.Idézet a jegyzőkönyvből: „Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes keresetét. Abból indult ki, hogy a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló hatályos jogszabály szerint az alperes feladata volt az egyes pénzintézetek tőkemegfelelésének, eszközminőségének, mindenkori fizetőképességének ellenőrzése és értékelése. Az alperes a pénzintézeti törvényben részletezett ellenőrzési kötelezettségének folyamatosan eleget tett. A helyszínen kívüli ellenőrzés során beszerzett és értékelt adatok alapján l992. május végéig, június elejéig az Ybl Banknál beavatkozást igénylő rendellenességre nem utaltak. Az MNB által közölt adatok szerint a kötelező jegybanki tartalék 1992. január 31-től május 31-ig bezárólag folyamatosan emelkedett.” (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ebben az időszakban már a nyilvánosság előtt arról szóltak a pénzintézeti információk, hogy kétes tőkekihelyezések miatt az Ybl Banknál baj van.) Most folytassuk a Legfelsőbb Bíróság jegyzőkönyvét: „A likviditási mutató l992 januárjában a kötelező 8 százalékkal szemben 19 százalék volt, és még május hónapban is meghaladta a 8 százalékot. A pénzintézet biztonságos működéséhez szükséges, úgynevezett szavatoló tőke 1992 márciusától alig jelzett csökkenést, és még 1992. május 31-én is 7,34 százalék volt. A tőkemegfelelési mutató még május 31-én is meghaladta a törvényben előírt 7,25 százalékos mértéket.”- Ha figyelmesen tanulmányozzuk a bírói ítéletet, nincs másról szó, minthogy amikor a fiamék bankját a rendőrség, majd az ügyészség bezáratta, végelszámolót jelöltek ki, s akkor kezdett csődbe jutni – állítja az édesapa. – Ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről van szó, akkor érdekes módon az LB azt mondja: nincs sem likviditási gond, sem csődhelyzet az Ybl Banknál. Hát akkor miért kezdeményeztek ellene csődeljárást? – teszi fel a kérdést.Válasz helyett tovább folytatja tényfeltárását:- Meggyőződésem, hogy akkor, amikor a fiam – aki számítógépes szakemberként dolgozott – 1992 tavaszán átvette a bank irányítását, már valakik valahol eldöntötték, hogy az Ybl Bankot bezúzzák. Itt vannak a dokumentumok, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a fiam baleknak kellett, a milliárdokat már akkor leosztották, amikor még a vezetői kinevezésén a tinta meg sem száradt – hangsúlyozza.Igaza bizonyítására újabb dokumentum, a felszámoló Deloitte and Touche Bt. 1993. július 16-án a bíróságnak készített felszámolói jegyzőkönyvének kivonata: „Az Ybl Bank felszámolása olyan időben történt, amikor a betétes védelmi rendszert Magyarországon még nem hozták létre, ezért az állam kinyilvánította, hogy kész beavatkozni a bank ügyfeleinek védelme érdekében.”- Ez a dokumentum hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a Budapest Bank avatkozott be az Ybl Bank ügyébe, méghozzá úgy, hogy a felszámoló által feltüntetett 200 millió forintot bevételezték, az összes többi értéket egyszerűen kimenekítették, ezáltal jött létre a Polgári Bank, amely cserébe így az egész Ybl Banki apparátust átvette. Gyakorlatilag tehát a 2,6 milliárdos hiány csupán a felszámoló által létezett, a valóságban az Ybl nyereséges volt. A fiamék tulajdonában lévő ingatlanok pedig a háttérben telekkönyvileg szépen átkerültek a pénzintézethez. Hadd mutassam meg az erre vonatkozó ÁSZ-jegyzőkönyvet: „Annak ellenére, hogy az 1992-es hitelkonszolidációba való felvétel határideje lejárt, továbbra is kértük a felvételt, azzal érvelve, hogy jelentős párhuzam volt az Ybl Bank esete, illetve a Konzumbank és Iparbank – amely ez időben alakult – esete között, és mindkettő előnyös helyzetbe került hitelállományaik különleges feltételek szerinti konszolidációja miatt. A Konzumbanknak és az Iparbanknak biztosított feltételekhez hasonlóan bármely rossz hitelként besorolt hitelt, valamint a volt tulajdonosokkal kapcsolatban nem álló vállalatoknak nyújtott hiteleket beveszik a hitelkonszolidációs rendszerbe. Ezek hitelértéke 2,6 milliárd forint. Ezek a támogatás nagyon jelentős lépései voltak, amiért nagymértékben lekötelezettjei vagyunk a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az MBF Rt. és az Állami Bankfelügyelet felelős vezető tisztviselőinek, mind ezen lépések megtételéért, mind gyors alkalmazásukért. Szintén nem lehet eléggé hangsúlyozni azt az alapvetően fontos szerepet, amit a Befesz játszott a támogatásért való lobbizás terén” – Ez kérem világos szöveg, a fiam bankjának tulajdona kellett ezeknek a bankoknak – állítja O. Nagy Imre.Újabb bizonyítékok, az ÁSZ 1996. augusztusi jegyzőkönyvéből idézve. – A Legfőbb Ügyészségnek is megküldött dokumentumokban eddig még döntés nem történt – veti közbe, majd olvassa az iratot:„A hitelkonszolidációban végül 17 bank és 69 takarékszövetkezet vett részt, az érintett adósok száma 2619-re csökkent, a követelések összege 119,8 mil-liárd forint lett. A bankok számának bővüléséből kettő – Konzumbank és Iparbank – a kormány l993. január 28-i határozata alapján kedvezőbb, speciális feltételekkel került a konszolidált körbe. Az Ybl Bank részvételéről kormányhatározat nem rendelkezett. Az adásvételi szerződést megkötő Pénzügyminisztérium és MBFB tulajdonosi hányada szabálytalanul vásárolta meg az Ybl Bank 2,6 milliárd forintos követelését, ráadásul ugyanolyan kedvező feltételek mellett, mint az történt a két kis banknál.”- A jelentés azt is tartalmazza, hogy az Ybl Banknak nyújtott bankközi hiteleket a hitelkonszolidációban is elszámolták, azaz az állam kétszer írta le, tehát a 2,6 milliárd forintot elszámolták hitelkonszolidációként, majd a bank hitelezőitől is megvették az államkötvényeket 2,7 milliárdért. Ez az 5,3 milliárd forint tőke és kamatai pedig az állami költségvetés terhére került a bankintézethez. A végkövetkeztetés: összességében 8,7 milliárd forint névértékű hitelkonszolidációs államkötvény jogosulatlanul került a pénzintézetekhez – foglalja össze a hivatalos akták lényegét, amelyet még 1996 augusztusában Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is kézhez vehetett.A jegyzőkönyv további részei azt taglalják, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank opciós jogával élve a gazdasági kabinet 1993. február 24-i ülésén az Ybl Bankra vonatkozó vásárlási szándékát bejelentette, amelyet végül is egy bonyolult trükkel úgy rendeztek el, hogy a felszámoló jelképes, eszmei értéken ezer forintért megvehette a 2,7 milliárd forintot érő bankkészletet. Az Ybl Bank mindkét oldalon történt konszolidálása, az 5,3 milliárd forint és annak húsz éven át fizetendő kamati terheit az államadósság miatt a társadalom viseli, mondja ki a hivatalos jegyzék.Végezetül idézzük a MBFB Rt. vezetői által 1996. augusztus 15-én az ÁSZ igazgatójának, Kovács Árpádnak írt levelének egy részét:„Az összefoglaló jelentés azon megállapítását, hogy az Ybl Bank által felvett hitelállományt kétszeresen fizette ki az állam, kérjük, szíveskedjenek újra átgondolni.”O. Nagy Imre rendelkezésére állnak azok a dokumentumok is, amelyekből kitűnik, hogy a felszámoló az Ybl Bank tulajdonában volt nagyértékű ingatlanokat értékesítette ugyan, ezt az összeget azonban nem jegyezte be hitelfedezetként, tehát úgy tüntette fel, mintha rossz hitelezőként működött volna a pénzintézet. Említést érdemel az a tény is, hogy több ingatlan tulajdonlapján a mai napig a Konzumbank neve szerepel. Ezekre a telkekre sok százmilliós összeg jelzálogjogot jegyeztettek be, s egyebek között a Globex kétes építkezései is itt bonyolódtak. Felsorolni is sok volna a pénzügyi-gazdasági összefonódásokat, amelyeket a perújrafelvételkor szeretne id. O. Nagy Imre tisztázni.Elmondta még, hogy az általa feltárt banki visszaélésekről pontos jegyzőkönyvet készített, s azt átadta az ügyészségnek, majd az Országos Rendőr-főkapitányság akkori Központi Bűnüldözési Igazgatóságának is, ahol hosszú hónapokig nem intézkedtek. Majd egy magas rangú tiszt jóindulatúan annyit tanácsolt: egyetlen reménye a nyilvánosság lehet, a nyomozást ugyanis soha nem fogják elrendelni.