Kormányválság Ausztriában

Az Osztrák Szabadságpárton (FPÖ) belüli hatalmi harc kormányválságot robbantott ki Ausztriában. A pártvezetés szeptember 8-i, maratoni ülését követően Susanne Riess-Passer alkancellár és az FPÖ elnöke, Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszterrel a kabinet legnépszerűbb szabadságpárti tagjával egyetemben egyetemben lemondott.

A kormánytagokkal együtt távozik posztjáról az FPÖ parlamenti frakció vezetője, Peter Westenthaler, valamint Hubert Gorbach a párt vorarlbergi elnöke, Riess-Passer helyettese is. A Szabadságpárt új vezetőségéről – a most a kormányból távozók párttisztségeikről is lemondtak – október 20-án egy rendkívüli kongresszus dönt. A kongresszusig a pártot Herbert Scheibner honvédelmi miniszter vezeti.

Az előrehozott Nemzeti Tanácsi választások nem mennek ritkaság számba Ausztria II. világháború után történelmében. Hiszen az eddigi megtartott 17 választásból 8 alkalommal így döntöttek az osztrákok parlamentjük összetételéről. S miként 1986-ban, most is az osztrák politikai élet fenegyereke, a jelenlegi karintiai tartományi miniszterelnök, Jörg Haider áll az előrehozott választások hátterében. Igaz mivel a 80-as években a Szabadság Párt az Osztrák Szocialista Párttal (SPÖ) kötött koalíciót, akkor ezt a kormányzatot furcsa módon nem kísérte nemzetközi tiltakozás.

A kormányválság okát névlegesen az augusztusi dunai árvíz helyreállításáról folytatott vita robbantotta ki. Az FPÖ bécsújhelyi kongresszusa úgy döntött 2002. június 6-án – melyen megerősítették pártelnöki tisztében Susanne Riess-Passert is – hogy az osztrák gazdaságot jelentős adócsökkentéssel kívánják növekedési ismét pályára állítani. S ennek az adócsökkentésnek 2003-ban – a parlamenti választások évében kell – életbe lépnie. Augusztus 14-én a bécsi kormány úgy dönt – tekintettel a konjunktúrális nehézségekre – hogy az adóreform elhalasztásával kívánja a dunai árvíz okozta károk helyreállítását finanszírozni.

A hivatalosan csak „egyszerű” párttag Jörg Haider az adóreformot kikényszerítendő, kezdeményezi egy rendkívüli pártkongresszus összehívását. A karintiai miniszterelnök híveinek sikerült a javaslathoz elegendő küldött támogatását összegyűjteni. Válaszul a pártelnökasszony bejelentette, amennyiben a küldöttek szeptember 9-ig nem állnak el a rendkívüli pártkongresszus ideájától, akkor lemond a kormányban és a pártban betöltött tisztségeiről. Az alkancellárasszony szeptember 8-án azzal indokolta távozását, tudomásul kell vennem pártom meghatározó részében megnyilvánuló bizalmatlanságot. Ezzel utalt az előző napon a stájerországi Knittelfeldben tartott Haider vezette FPÖ plattform számára elfogadhatatlan követeléseire.

Az „knittelfeldiek” nem voltak hajlandóak lemondani a rendkívüli pártkongresszusról, továbbá Csehország EU felvételének megvétózását követelték, amennyiben Prága nem hajlandó az általuk súlyos környezeti kockázatnak tartott temelini atomerőmű kikapcsolására és a benesi dekrétumok jogkövetkezményeinek törlésére. Szakértők szerint az FPÖ válságának igazi oka, hogy a hivatalosan 2000. május 1-én a pártelnökségből visszavonult Jörg Haider képtelen volt elfogadni, a tanítványi szerepre „kitalált” pártelnökasszony felnőtt a feladathoz, s fontos politikai kérdésekben ellent mert mondani mentorának. A kormányzati részvétel megkoptatta az FPÖ népszerűségét, melynek sokat ártottak a kabinet figyelemre méltó teljesítménye ellenére, a karintiai tartományi miniszterelnök sarkos megfogalmazásai.

A leköszönések egyet jelentenek 2000. február 4-én megkötött néppárti (ÖVP)-szabadaságpárti koalíció megszűnésével, hiszen Wolfgang Schüssel kancellár szeptember elején egyértelművé tette, hogy a jelenlegi FPÖ miniszterekkel kívánja folytatni a koalíciós kormányzást. Hiszen ha Schüssel elfogadná a knittelfeldi feltételeket – többek között külpolitikai kérdések, mint az EU bővítés ügye – akkor véglegesen a Haider szárny politikai foglyává válna.

Ezért megfigyelők annak ellenére is biztosra veszik a kormány lemondását, hogy ez valószínűleg Schüssel karrierjének végét jelentené, mivel az előrehozott választásokból feltehetően az ellenzéki szocialisták profitálnak majd. Hétfőn Tomas Klestil elnök tárgyalásokat folytat a parlamenti pártok vezetőivel. Miután az ÖVP és SPÖ nagykoalíció személyi ellentétek okán valószínűtlen, kisebbségi kormányzás pedig a jelenlegi parlamenti összetételben életképtelen lenne, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv szerint még szeptember 19-én feloszlatja magát a Nemzeti Tanács. S még novemberben – elemzők 17-t, vagy 24-t említik lehetséges dátumként – előrehozott parlamenti választásokat tartanak.