Feng shui

Némelyeknek meglepően hangozhat a következő állítás: akárcsak az embereknek, az épületeknek is van (egyfajta) személyiségük. Ha jobban elgondolkodunk, könnyen beláthatjuk, hogy bizony mindegyiküknek vannak erősségeik és gyengeségeik, s olyan tulajdonságaik, amelyek kizárólag „őket” jellemzik, például az építésük éve, vagy a fekvésük.

Orbán Szilvia
2002. 10. 13. 10:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindezek nemcsak érdekesek, hanem fontosak is lehetnek számunkra. Meghatározhatják, hogyan érezzük magunkat otthonunkban vagy munkahelyünkön.

3000 évvel ezelőtt a feng shui tudományának ősét kan jünek nevezték. Azidőtájt ez a fogalom a föld és az ég közötti természeti erők megfigyelését jelentette.

Az évszázadok során felhalmozott tapasztalataikat az öregek átadták tanítványaiknak, akik e tudáshoz hozzáadták saját ismereteiket, s újradefiniálták a korábbi teóriákat. Mire elérkezett a Tang dinasztia uralkodásának ideje, a kan jü már fénykorát érte. Ebben az időben alakult ki a san he rendszer, amelyet a legrégebbi klasszikus feng shui irányzatként ismerünk. A san he iskola nagy hangsúlyt fektetett a környezeti jellemzők – hegyek, síkságok, folyók stb. – megfigyelésére; alakzatukból és elhelyezkedésükből próbáltak következtetéseket levonni. A Ming dinasztia idején egy új ideológia bukkant fel: a san jüan. A san jüan a san he alapelveire épült, azonban a két irányzat között lényeges különbség volt, hogy míg a san he inkább a természeti formákra és a megjelenésre fektette a hangsúlyt, addig a san jüan az idő felől közelítette meg a jelenségeket.

Feng shui. Az emberek többsége, ha meghallja a kifejezést, korántsem biztos a dolgában. Vannak, akik egy ritkán hallott, keleti harcművészeti ágat sejtenek – amúgy tévesen – mögötte, vannak, akik gyanítják: talán a lakberendezés keleti megfelelőjét takarja. Ez utóbbiak sem találták el a kifejezés takarta tudomány jelentését, bár kétség kívül közelítenek a megoldáshoz. Azon kevesek közül, akik tisztában vannak vele, hogy a feng shui az ősi térrendezési művészet neve, sokan biztosak abban, hogy csak egy újabb felesleges hóbortról van szó, amely az utóbbi néhány évben, egy divathullám hátán érkezett Magyarországra.

A feng shui igazából a jin és jang-ra, az öt elemre (tűz, víz, föld, fém, fa), és a csi (a természet „lélegzete”) alapelveire épült. Az első feng shui mesterek kezdetben asztrológusok és az időjárás kiszámításával foglalkozó tudósok voltak, akik azt figyelték, hogyan reagál és változik az ember és a természet bizonyos időközönként.

A feng shui ismerete a kezdetektől több iskolára tagozódott, amelyek különbözőképpen közelítenek a vizsgált objektumhoz, ám központi magjuk mégis azonos. Kétségtelen, hogy a kezdők sokszor elveszettnek érzik magukat a különbőző teóriák és rendszerek dzsungelében. Azonban, ha jobban megismerkedünk a feng shuival, hamar megtapasztaljuk, hogy az egyes iskolák teóriái nem zárják ki egymást, sokkal inkább különböző szinteken működnek.

Szél és víz

E két szót takarja a kínai kifejezés, s a mögötte rejlő művészet és filozófia legalább háromezer esztendős. A feng shui a világot folyamatosan áramló, minden pontján egymással kölcsönhatásban lévő, változó energiamezőnek tekinti, amelynek mi magunk is elemei vagyunk. Tanítása szerint ebbe a rendszerbe minél pontosabban, harmonikusabban illeszkedve a saját életünk is harmonikus lesz, s ha nem harcolunk a környezetünkkel, nem formáljuk erőszakosan, hanem bölcsen beilleszkedünk a természet rendjébe, életünk teljesebb lesz.

A működő környezet

A feng shui mesterei először a falvak helyét jelölték ki a természeti adottságoknak megfelelően. Fontos szempont volt a jól védhetőség (mind természeti csapásokkal, mind a katonai támadásokkal szemben). A mesterek tevékenyen alakították a születő település arcát. Odafigyeltek arra is, hogy az ember által emelt épületek környezetre gyakorolt kisugárzása ne rontsa el annak jótékony hatását. Ügyeltek a házak formájára, egymáshoz való viszonyukra, de belső elrendezésükre is.

Mai rohanó életünkben szintén nem mindegy, hogy milyen helyet kap lakásunkban a nappali, kinek van külön szobája, a helyiségek mennyire szeparáltak egymástól, mennyire engedjük be a fényt, a levegőt az otthonunkba, s amikor belépünk, milyen helyiségbe érkezünk.

Az autentikus feng shui három alapfunkciója:
I. javító, módosító: a fennálló problémák orvoslása;
II. építő: a jólét és egészség fokozása, bizonyos eredmény elérése;
III. jósló: a múlt feltárása, a jelen magyarázása, a jövő megjövendölése.

A feng shui többek között segítséget nyújthat a következő kérdések megválaszolásában:

- az alvó- és munkaterület megfelelő elhelyezése,
- a szobabelsők kialakítása, a bútorok helyes elrendezése,
- a külső környezet megfelelő kialakítása.

Kínában évezredek óta tehetős személyek kérik ki a feng shui mesterek véleményét házuk, lakásuk vásárlásakor, berendezésekor. Egy megfelelően képzett feng shui ismerő rámutathat arra, hogy az otthonunk mennyire van összhangban önmagunkkal, és segítséget nyújthat abban, hogy a rossz térrendezésből adódó negatív hatásokat kiküszöbölhessük.

Bagua-térkép

A lakhely kialakítása ott kezdõdik, hogy tudnunk kell: a lakás, a ház dinamikus folytatása a külvilágnak. Nem mindegy, hogy merre néz, s milyen benyomásokat kelt a homlokzat a belépőben. Lakásunk belső tere saját énünk vagy közösségünk határait tükrözi. A belépő – akár ottlakó, akár vendég – minden belépéskor a feng shuiban használt bagua-térkép szerint érzékeli a zárt teret. Akkor érezzük legjobban, hogy valahol bent vagyunk, amikor a tér közepére érünk.

Egyetlen otthon sem azonos a másikkal. A lakások tervei lehetnek azonosak, a bútorok egyazon stílus ugyanolyan darabjai, mégis: saját lakásába mindenki a saját személyiségét viszi. Amikor bebútorozzuk a lakást, a falra képek kerülnek, polcainkra kirakjuk emléktárgyainkat és növényeinket; a magunk rendjét és légkörét hozzuk létre. Otthonunk valamennyi más otthontól különbözni fog.

Minden tárgy sugároz magából valamilyen energiát, ezért fontos, hogy csak olyan tárgyakkal vegyük körül magunkat, amelyek jó érzést keltenek bennünk. Hibás tárgyakat vagy kellemetlen emlékeket idéző dolgokat ne tároljunk otthonunkban, javíttassuk meg őket, vagy szabaduljunk meg tőlük.

Néhány jótanács:

A bejárat és környéke legyen tiszta és rendezett, hívogassa a látogatókat!

Alkalmazzunk szélcsengőket és futónövényeket a sarkok közelébe.

Az élő, egészséges növények kedvező csit hoznak otthonunkba.

A mosogató és a tűzhely lehetőleg ne kerüljön közvetlenül egymás mellé.

A hálószobai tükör hosszabb távon a megcsalás érzését keltheti, ezért önmagában nem javasolt.

A szárazvirágok mindig negatív energiát árasztanak. Szépségük ellenére is ajánlatos megszabadulni tőlük, de ha erre nem tudjuk rászánni magunkat, selyemvirágokkal, színes masnikkal ellensúlyozzuk a hatást.

Hogyan rendezzük be otthonunkat?

A bejárat
- A ház legfontosabb helye, amelybe már az odavezető út is beletartozik.
- A bejárati ajtó lehetőség szerint nyíljon széles, vagy jól megvilágított előtérbe, s ne nyíljon lépcsőre, ne kerüljön egy vonalba a hátsó ajtóval.
- Ne nézzen a mellékhelyiségek vagy a hálószoba ajtajára, a tűzhely, a kandalló és a mellékhelyiségek ne látszódjanak az ajtóból.

A konyha
- Legyen világos és levegős, s legyen az étkező szintjén.
- Ne legyen szemközt a mellékhelyiséggel.

Az ebédlő
- Az asztal férjen el kényelmesen, legyen közel a konyhához, ám kellő távolságra a bejárattól.
- Az ebédlőasztal ne nézzen a bejáratra.

A nappali
- Ne legyen aránytalanul nagy vagy kicsi a többi helyiséghez képest.
- Ne zsúfoljuk tele bútorokkal és dísztárgyakkal, viszont legyenek benne élőnövények és kisebb állatok.
- Ne feküdjön alacsonyabban, mint a ház többi része.

A lépcső
- Lépcsőfokok készüljenek tömör anyagból, a lépcsőkorlátnak pedig ne legyen hegyes vége.
- Lehetőség szerint ne mutasson a főbejárat, a mellékhelyiség, vagy a hálószoba felé.

A hálószoba
- Mivel életünk csaknem egyharmadát alvással töltjük, e szoba berendezésére a többi helyiséghez képest fektessünk nagyobb hangsúlyt.
- Az ágy elhelyezésénél figyeljünk arra, hogy ne kerüljön kiálló gerenda alá s fejrésze kerüljön fal mellé.
- Használjunk lágy színeket, és tompa fényt, amelyek bensőséges hangulatot varázsolnak.




Az ókori tudósok szerint kezdetben egyetlen őserő létezett, a csi (a természet „lélegzete”). A csi valamennyi lény életereje és ott éri el a csúcspontját, ahol valamit tökéletesen hajtanak végre. Jótékony csire van szükségünk ahhoz, hogy mozgékonyak és egészségesek maradjunk. A csi a feng shuival is fokozható. Amikor a csi mozgásba jött, életre hívta a Jang-ot (a férfi lényeg), amikor pedig nyugalmi állapotba került, létrejött a Jin (női lényeg). Miután létrehozta a világ két pólusát, csi teremtette meg az egész Mindenséget. A világ kettőségének alapeszméje a feng shui tudományának meghatározó eleme. A kínai felfogás szerint a jin és jang együttműködése biztosítja a mindenség egyensúlyát, s egyikük sem létezhet a másik nélkül.

Jin:
Nőies, lágy, ívelt, kerek, Föld, Hold, hideg, sötét, hátsó, alacsony, apró, vízszintes, természetes, eső, víz, folyók, ősz, tél, fém, fa, föld, észak, völgy, hűvös.

Jang:
Férfias, kemény, szögletes, egyenes, Ég, Nap, meleg, világos, elülső, magas, nagy, függőleges, geometrikus, gőz, tűz, energia, nyár, tavasz, dél, hegyek, napsütés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.