Szenes Zoltán lesz a vezérkar főnöke
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szaktárca és a Honvéd Vezérkar tegnapi vezetői értekezletén bejelentette: Szenes Zoltán vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség jelenlegi törzsigazgatóját javasolja vezérkari főnöki tisztség betöltésére.
Szenes Zoltánt, a posztjáról március 1-ével távozó, a későbbiekben ausztrál nagykövetként dolgozó Fodor Lajos vezérezredes utódját Mádl Ferenc köztársasági elnök nevezi ki.
A távozó és a leendő új vezérkari főnököt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága kedden hallgatja meg. Medgyessy Péter miniszterelnök a jelöltek megismerése után szintén Szenes Zoltánt javasolta. A miniszter a másik két jelöltnek – Havril András altábornagynak, a HM HVK főnökhelyettesének és Bali József védelempolitikai helyettes államtitkárnak – köszönetet mondott eddig végzett munkájáért, és kijelentette, hogy tevékenységükre jelenlegi beosztásukban továbbra is számít.
Szenes Zoltán a Vas megyei Köcskön született 1951-ben.
Okleveles hadtáptiszt, szakközgazdász, közgazdasági egyetemi doktor, a hadtudomány kandidátusa. Főhadnaggyá 1973-ban avatták fel a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. 1973-1982 között hadtáptisztként szolgált Tatán és Kaposváron. 1976-1979 között a Leningrádi Hadtáp és Közlekedési Katonai Akadémián tanult, majd 1979-től Kaposvárott, a hadosztály hadtáptörzsfőnöki beosztását látta el. 1982-85 között az MTA tudományos ösztöndíjasaként a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia hallgatója volt, ahol 1986-ban védte meg kandidátusi fokozatát. 1982-1991 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem logisztikai tanszékén tanított. 1986-tól tanszékvezető egyetemi docens, 1996-tól címzetes egyetemi tanár. 1991-1994 között a Magyar Honvédség hadtápcsoportfőnöke (főcsoportfőnök-helyettes), 1992-ben részképzésben szakközgazdász-oklevelet szerzett világgazdaságtanból 1994-ben pedig megvédte közgazdasági egyetemi doktori címét.
1995-ben Londonban tanult a Brit Vezérkari Akadémián (RCDS).
1996-97 között az Oktatási és Tudományszervező Főosztály főosztályvezetője lett a Honvédelmi Minisztériumban.
Ekkor nevezték ki dandártábornokká, és 1998 februárja, és 1999 márciusa között a Magyar Köztársaság első katonai képviselője lett a NATO-ban és a NYEU-nál Brüsszelben. 1999 áprilisától a logisztikai főnök, a vezérkari főnök helyettese a NATO Déli Parancsnokságán (AFSOUTH) Nápolyban. 2002. július 16-i hatállyal vezérőrnagyként a Honvéd Vezérkar törzsigazgatójává nevezik ki.
Parlamenti „igen” a NATO-szállítmányokra
Az Országgyűlés hozzájárult a Törökország védelmének megeroősítését szolgáló NATO-szállítmányok magyarországi áthaladásához. A kétharmados többséget igénylő előterjesztést 335 igen szavazattal, 3 nem voks mellett fogadta el a parlament.
A képviselők a javaslat határozathozatala elott támogatták azt a módosító indítványt, amelynek lényege, hogy kizárólag a NATO védelmi tervezo bizottsága február 16-i döntését tartalmazó mellékletben foglalt tevékenységek szerinti csapatok, katonai eszközök és berendezések szállíthatók Magyarországon keresztül.
Előzőleg már az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is egyhangúlag támogatta a Törökország megsegítésére induló NATO-szállítmányok átengedésérol szóló határozati javaslatot, amelyrol a nap folyamán a kormány másfél órás egyeztetést tartott a Fidesszel. A megegyezés eredményeként a dokumentumba bekerült a kizárólag Törökország védelmére kitétel és mellékletként csatolták a javaslathoz a NATO védelmi tervezési bizottságának a szállításokról szóló határozatát.
A bizottsági ülésen technikai jellegű vita zajlott, ám végül is a szintén konszenzusos, tehát a Fidesz által is elfogadott technikai módosító indítvány megszavazásánál a nagyobbik ellenzéki párt tagjai tartózkodtak. A Fidesz szerint a kormány végre rájött, hogy csak bizonyos feltételekkel nyithatjuk meg határainkat az USA érdekei elott. Míg a kormánypárti képviselok úgy vélték, hogy Magyarország a jó ügy mellé áll azáltal, hogy a határozat csak Törökország védelmére és nem egy esetleges iraki háborúra vonatkozik.
Bombariadó a kiválasztott házban
Bombariadó volt február 24-én este a Terror Háza Múzeumban, a látogatók azonban kivárták, míg újra beléphetnek. Már a megszületése előtt sem egyszerűen a múzeumoknak kijáró tisztes érdeklődés övezte a Terror Házát, aktuálpolitikai viták kereszttüzébe kerül időről időre.
Kétségtelen, már a megszületése előtt sem egyszerűen a múzeumoknak kijáró tisztes érdeklődés övezte a Terror Háza Múzeumot, az Andrássy út 60-as számú épületét. Aktuálpolitikai viták kereszttüzébe kerül időről időre, amiért persze a konzervatív-nemzeti erők a baloldalt és a liberálisokat okolják, ők pedig viszont amazokat. Különösen Orbán Viktor személye szálka a jelenlegi kormányzó pártok és a mögöttük álló érdek- és politikai csoportok szemében. Nem véletlenül.
A nyilas rémuralom és az azt követő kommunista terror idején a ház szörnyű szerepet töltött be. Itt kínozták a politikai foglyokat előbb a nácizmus hatalmát bizonyítandó, majd szinte pauza nélkül a kommunista gépezet működését szolgálandó. A rendszerváltás óta több kísérlet történt a ház megjelölésére, mementóként való megkülönböztetésére, s nem utolsósorban a többségében titkosított dokumentumok közérthető bemutatására.
A Fidesz-MDF kormány alatt, 2000-ben vásárolta meg a házat a múzeumot majdan működtető közalapítvány, s magas költségvetéssel, profi közreműködők révén különleges múzeumot hoztak létre belőle. Az udvarán hatalmas T-34-es tank néz farkasszemet a belépővel, s a modern, vizuális igények szerint jelenítik meg a termekben a diktatúrák konkrét és elvont jelképeit. Cél volt, hogy a nyilas terrornál lényegesen hosszabb ideig tartó kemény és puha vörös diktatúra lényegét megértse az azokat átélt korosztály, de a soft szocializmus idején nevelkedett és a rendszerváltás után született generációk is fogalmat alkothassanak, mitől rettegtek szüleik, nagyszüleik.
Sokan élnek még azok közül, akik kiszolgálói és kollaboránsai voltak a baloldali egypártrendszer totális hatalmának, a személyiségi jogokra hivatkozva nehéz volt a személyi felelősséget is megjeleníteni a múzeummá szelídült rettenet házában. A hírhedett koncepciós pereket tárgyaló bíráknak például csak a neve olvasható a szomorú tablón, ám csupán néhány fotó árválkodik mellettük. Még ma is titok, milyen az arcuk, nem lehet velük farkasszemet nézni múzeumlátogatóként sem.
A politikai ellentétek leginkább a tavalyi múzeumnyitáskor lángoltak fel. Választás előtt állt az ország. Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnök tartotta hatalmas tömeg előtt a nyitóbeszédet, melyben nem kímélte a diktatúra kiszolgálóit. Tabukat döntögetett valóban, midőn megidézte a rémtetteket, s azt hangsúlyozta, hogy az álságos feledés nem viszi előbbre a demokráciát. Szembenézésre késztette a jobb- és baloldalt, s azokat is, akik nem politizálnak, s inkább hárítanák, meg sem ismernék a politikai és történelmi ok-okozatokat.
A nyitóünnepség csakugyan politikai demonstrációnak hatott tavaly februárban. Egyértelművé vált, hogy a Fidesz, az MDF, a többi jobboldali párt, tömörülés, s sehová nem csatlakozó, de ezen irányzat mellett lelkiekben elkötelezett ember találkozási pontjává vált az Andrássy út 60. előtti tér, utca mint jelképes színhely. S persze leginkább az Orbán Viktor iránt megnyilvánuló érzelmi állásfoglalás tette kétségtelenné: a Terror Háza Múzeum nem „csupán” múzeum. Valószínűleg távolságtartó politológiai elemzések majd kiderítik, miért nem lett ez a szabad demokraták, a liberálisok, a diktatúrát elutasító reformer baloldaliak, szociáldemokraták számára ugyanilyen emblematikus helyszín, hiszen ennek sem gyakorlati, sem elvi akadálya nem volt és nincs ma sem.
A kommunizmus áldozatainak egyéves évfordulóján, a vasárnap miatt idén nem február 24-én, hanem 23-án tartott emléknapon aktuálpolitikai tartalmat is hordozó találkozóra került sor – egyenes folytatásaként az előző hónapoknak. A jobboldal választási veresége (nem bukása!), a Terror Háza körüli huza-vonák, a pengefal miatti áldatlan viták, a múzeum költségvetésének megcsorbítása, Schmidt Mária főigazgató tiltakozásai a szerinte rendre folyó támadások miatt – nos, ezek még inkább erősítik a Terror Háza Múzeum helyszínének és épületének tavaly körvonalazódó szerepét.
A legnagyobb parlamenti ellenzéki erő, a Fideszt képviselő Orbán Viktor beszéde pedig nem hagyott kétséget felőle: a házat megvédik a jobboldal mellé felsorakozott erők, amelyek február 23-án éppen attól sugároztak nagyobb elhatározottságot, hogy olyan csöndben és mosolyogva vonultak zászlóikkal az Andrássy út 60. elé. A feltűnően fegyelmezett tömegben sok volt az idős, de a többiek is szemmel láthatóan az általában nem konfrontálódó, ám elkötelezett középosztálybeliek voltak, fiatalok gyerekekkel, többgenerációs családok összefogva, baráti és polgári körök. Ők lennének a polgárok?
A kommunizmus áldozatainak emlékére tartott évfordulót követő napon bombariadót rendeltek egy telefonhívás alapján. A telefonáló lehetett bárki: provokátor, bajkeverő, szellemeskedő ostoba. Politikai szándék nélkül. A Terror Háza Múzeum csábító helyszín a szimplán bajkeverőknek is.
Öt miniszternek volt gazdasági érdekeltsége
A kormány tagjai közül Medgyessy Péter miniszterelnöknek, Csillag István gazdasági, Bárándy Péter igazságügyi, Kovács Kálmán informatikai, Németh Imre földművelésügyi miniszternek voltak érdekeltségei gazdasági társaságokban 1998 után.
A MeH közleménye szerint Medgyessy Péter 1999. március 9-ig a Siotour Rt. felügyelő bizottságának elnöke, június 4-ig pedig a grémium tagja volt. A kormányfő 2000. május 11-ig volt a Gratis ,92 Rt. felügyelő bizottságának tagja.
Medgyessy Péter 2001. szeptember végéig az Inter-Európa Bank igazgatóságának elnöke, december 10-ig pedig a Magyar Szeszipari Szövetség elnöke volt.
A kormányfő 2001. május 28-ig a Focus Rt. felügyelő bizottságának, 2001 végéig pedig a Guardian Hunguard felügyelő bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.
Medgyessy Péter tavaly május 1-ig a Magyar Cetelem Bank Rt. felügyelő bizottságának volt az elnöke, ugyancsak május 1-ig töltötte be az Atlasz Biztosító Rt. igazgatóságának alelnöki tisztjét.
A miniszterelnök 2002. május 15-ig volt a Medgyessy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója; január 11-ig a BJP Investment Kft.-ben, május 15-ig tulajdonosként a Medgyessy Tanácsadó Kft-ben, a elmúlt év szeptemberéig pedig a GKI Gazdaságkutató Rt.-ben voltak érdekeltségei.
Csillag István 1998. december 1-ig az Exim Bank Rt. felügyelő bizottságának elnöke, 2002. május 27-ig pedig a Pénzügykutató Rt. általános igazgatója, az ARC-INVEST Kft. ügyvezető igazgatója, valamint a Zwack Unicum Rt. felügyelő bizottságának tagja volt.
A gazdasági miniszter 2002. február 26-ig a PÜK Project Manager és az ARC-INVEST Kft. társtulajdonosa, a Mókus Örs Befektető és Üdülőépítő Rt, a Microbróker Befektetési Rt., a MOL és a Sasad Rt. részvényese volt.
Az igazságügyi miniszter a Bárándy és Társa Ügyvédi Iroda egyhatodának, valamint a Bárándy és Társa Ügyvitelszervező és Szolgáltató Kft. egyhetedének tulajdonosa.
Kovács Kálmán 2002-ig a Gesztenye 2000 Tanácsadó é Szolgáltató Bt.- ben töltött be képviselői tisztséget.
Az informatikai és hírközlési miniszter 2001-ben szüntette meg az M7 Régió.hu Számítástechnikai és Szolgáltató Kft.-ben 36 százalékos érdekeltségét, 2002-ben pedig a Gesztenye 200 Tanácsadó és Szolgáltató Bt.-ben betöltött beltagságát.
A közlés szerint Görgey Gábor jelenleg a Columbia Bt. kültagja.
A pénzügyminiszter 1995. és 1999. között a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, 1998. és 1999. között pedig az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatósági tanácsának tagja volt.
László Csaba 2001. június 30-ig a KÚH Bank, valamint az ABN AMRO Bank Rt. vezérigazgató-helyettese és az igazgatóság tagja volt.
Németh Imre 2002. május 5-ig volt a Mezőszolg Kft. felügyelő bizottságának tagja, valamint az Abony Mezőgazdasági Rt. felügyelő bizottságának elnöke. 2000-ig a Tantusz Kft.-ben, a Mezőszolg Kft.-ben, valamint az Erdőhegyi Szövetkezetben volt résztulajdonos.
A közlés szerint a kormány többi tagjának az elmúlt években nem
voltak érdekeltségei gazdasági társaságokban.
origo.hu
Ilyen idő lesz húsvét után
