Magyarországot Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter, valamint László Csaba pénzügyminiszter képviseli.
Égetően aktuálisnak tűnik az a kérdés is, hogy miképpen szervezzék át az EU intézményrendszerét a közeljövőben úgy, hogy az képes legyen a csatlakozó 10 ország befogadására. Brüsszel mintegy öt éve több sikertelen kísérletet tett arra, hogy végrehajtsa az intézményi reformokat, ám eddig csak részeredményekről beszélhetünk. Az AP szerint további, szenvedélyes viták fellángolására lehet számítani e kérdésben. Az alkotmányról szóló tervezet számos ponton rávilágít arra, hogy az uniónak gyökeres változásokat kell végrehajtania.
Amit az országok egy csoportja fontos változtatásnak lát, egy másik, esetleg maroknyi országcsoport számára katasztrofálisnak tűnhet.
Nagy-Britannia például az EU elnöki tisztét reformálná meg: London szerint teljes elnöki mandátumi időszakot (legalább négy évet) kitöltő vezetőkre van szükség, akik a jelenlegi, fél évente rotálódó elnökök helyett markánsabban tudni összefognia a nemzeti kormányok munkáját.
Nem közeledtek az álláspontok az EU alkotmányának egyik, sokak számára lényegi kérdésében sem: szerepeljen-e a dokumentum preambulumában Isten neve, és hogy felsorolják-e az uniós értékek között a keresztény örökséget (angol fordításban: zsidó-keresztény értékeket) is. Lengyelország, Spanyolország és Olaszország támogatja ezt a törekvést, amely egyelőre nem nyerte el a 25 ország többségének egyetértését – igaz, egyelőre azt ezt ellenzők tábora is kisebbséget alkot. Magyarország az MSZP-SZDSZ kormány jóvoltából nem csatlakozott a javaslat támogatóinak táborába. Az alkotmány végleges szövegét 2005-ben ratifikálják a tervek szerint a nemzeti parlamentek.
Mint arról a Népszabadság is beszámolt, Magyarország a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelmében javaslatát egyelőre az unió soros elnöke, Olaszország hajlandó az EU kormányközi konferenciája egy újabb állomásának is számító csúcs napirendjére tűzni, ám annak elfogadására nincs sok esély.
Az AP megemlíti: Lengyelország Spanyolország mellett annak ellenére is kitűnik ’’mindhalálig’’ elszánt érdekérvényesítő politikájával, hogy még nem tagja az EU-nak – Varsó kemény partnernek ígérkezik.
A csúcs egyik rendhagyó fordulata lesz pénteken, hogy a nap folyamán Jacques Chirac francia államfő képviseli Németországot, közelebbről Gerhard Schröder kancellárt és Joschka Fischer külügyminisztert, akik a német reformcsomag berlini, parlamenti szavazásán vesznek részt. A példa nélküli kezdeményezés is demonstrálja a Párizs és Berlin közötti ’’bizalmi viszonyt’’, mely a BBC elemzése szerint hosszabb távon akár a két ország unióját is eredményezheti.
A csúcstalálkozó témái között szerepel az úgynevezett európai növekedési kezdeményezés és a bevándorlás kérdésének szabályozása is.
origo.hu
A Karácsony-féle Pride-ról kérdeztük a Tisza Pártot, mi is meglepődtünk a válaszon
