Der Standard
A baloldali liberális lap több írásában is foglalkozik a kelet-szlovákiai romák fosztogatásai nyomán kialakult helyzettel, melyet a pozsonyi kormány már csak a rendőrség alakulataival és a hadsereg egységeinek bevetésével képes stabilizálni. Az Európa Parlament szlovák raportőre, Jan Marinus Wiersma felszólította Pozsonyt, hogy tegyen többet a romák társadalmi integrációjáért.
A lap információi szerint Prága is éberen figyeli a szomszédjában zajló eseményeket, mert attól tart a cseh kormány, hogy a szociális segélyek érdekében jelentős roma migrációra kell felkészülnie.
Mikulás Dzurinda keddi kassai sajtótájékoztatójában úgy vélte, nem a szociális feszültségek, hanem egyes bűnözői csoportok szervezték a fosztogatásokat. Ezt cáfolandó a lap megjegyzi, hogy a 500-600 ezerre becsült roma közösségben közel 90 százalékos a munkanélküliség, az egyetlen bevételi forrásnak számító szociális segélyt márciustól a kormány felére csökkenti.
(Személyenként maximum 1450 korona (9500 forintot, családonként legfeljebb 4210 koronát (27500 forintot) kapnak. Egyúttal elvonja a kormány az eddig gyermekenként járó 1600 korona (10400 forint) extra juttatást is.)
A lap az Európai szociális bomba című kommentárjában úgy véli: a romák kilengései a pozsonyi kormány vállalkozáscsalogató, kiadás- és adócsökkentő politikájának egyenes következménye. Miután ugyanezt a brüsszeli receptet követi a lengyel, a cseh és a magyar kormány, ezért az egész térségben a politikai instabilitás növekedése várható. Végül a Standard úgy fogalmaz, hogy az uniós tagsággal megnövekvő mozgásszabadságát a térség cigány népessége a tizenötök felé történő migrációra kívánja felhasználni, így ügyük még inkább összeurópai problémává válik.
A lap idézi a budapesti Gyorgyovich Gábort, a „migránsok lelkészét”, aki szerint a gazdasági bajokon túl az évente Romániából érkező 20 ezer cigány csoport, valamint a harmadik világból érkező menekültek is nehezítik a magyarországi romák problémájának kezelését.
Die Presse
Az osztrák napilapban Peter Bognar tudósít részletesen a jövőjükért aggódó magyar gazdák demonstrációjáról. A probléma gyökerét a szerző a mezőgazdasági minisztérium szűk költségvetési keresztmetszetében találja meg. Hiszen még tavaly ősszel, hamis módon azt állította a tárca, hogy az uniós támogatásokkal együtt 290 milliárd forint áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Az uniós forrásokat azonban csak a következő évben hívhatják le, s ez már 160 milliárd forinttal csökkenti a rendelkezésre álló keretet. A maradék 130 milliárdból a tavalyról áthúzódó 80 milliárd értékű számlát kell kifizetni, s a fennmaradó 40-50 milliárdból Draskovics Tibor még további négy milliárdot szeretne megtakarítani.
Az állami pénzhiány megszenvedői leginkább a tejtermelők, a sertés- és baromfi tenyésztők. Az ő problémájukat csak tovább növeli, hogy a tavalyi aszály következtében 12 százalékkal növekedtek a takarmányárak.
Az osztrák lap is foglalkozik a Szlovákiában kialakult helyzettel. Christoph Thanei, a Die Presse pozsonyi tudósítója idézi az egyik szlovák televíziónak a fosztogatások kapcsán nyilatkozó cigány asszonyt. „És ha a rendőrség az élelmiszerboltokat úgy lezárja, hogy mi már nem tudunk lopni, akkor bemegyünk a faluba és elvesszük ott az emberektől mindazt, amire szükségünk van.”
Halálos karambol szenteste, teljesen útzár az érintett szakaszon















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!