A csatlakozásnak lesznek vesztesei is

Az illegális határátlépések leginkább Románia irányából fenyegetik az uniót – Az az állítás, hogy a bővítésnek mindenki haszonélvezője lesz, tudományosan hamis és politikailag a felelőtlenség határát súroló megállapítás

Der Standard

A baloldali liberális osztrák lap idézi Horváth István bécsi magyar követet, aki szerint „az illegális határátlépések és kísérőjelenségeik (kábítószer és emberkereskedelem) kevéssé olyan országok irányából fenyeget, mint Ukrajna vagy Szerbia-Montenegró, hanem inkább Románia irányából.„

Horváth a jelenlegi helyzetben a nemzetközi bűnözés könnyebbé válásának komoly veszélyét látja. Egyúttal a beszélgetésben utalt az ismételten megtalált hamis EU-vízumokra.

Románia gyors EU-belépésével szemben a nagykövet ambivalens érzésekkel viseltetik: A jelentős magyar kisebbség számára pozitív lenne, ugyanakkor Magyarország számos problémát importálna.

Die Presse

A konzervatív bécsi napilap idézi a bécsi születésű lipcsei szociológus professzort, Georg Vodrubát, aki határozottan cáfolta Günther Verheugen bővítési biztosnak az új tagok csatlakozásával kapcsolatos túlzottan optimista véleményét. Az az állítás, hogy a bővítésnek mindenki haszonélvezője lesz, tudományosan hamis és politikailag a felelőtlenség határát súroló megállapítás, mondta Vodruba.

Lesz egy hosszú távon is vesztes csoport, akiket valami módon kárpótolni kell. A legnagyobb problémát a professzor azon csoportnál látja, akik rövid távon ugyan veszítenek a csatlakozással, de hosszabb távon a győztesek közé tartozhatnak. Nekik kell a leendő jólétből némi előleget adni, hiszen ha valaki nem tudja, mit eszik a jövő héten, nem várhat az öt esztendővel később bekövetkező hozamra. Vodruba úgy véli május 1-jétől a leendő tagok számára nem sok változik, viszont kénytelen lesznek frissen visszanyert szuverenitásuk egy részét feladni. Döntően – ami a munkaerő- és munkahelyvándorlást illeti – a bővítés Ausztriára és Németországra hat majd, bár a következményeket mindkét oldalon túlbecsülik. A tízek uniós tagságágának egyik következménye illegális munkavállalóik legalizálása, az alacsony munkabér és a járulékmentesség tette őket igazán versenyképessé, ezért például megkezdődött a berlini építkezéseken a lengyel feketemunkások ukránokra történő cseréje.

Vodruba a másik problémát a jövedelmi egyenlőtlenségek, a jóléti egyenlőtlenségek növekedésében látja. A gazdasági növekedés döntően a városokban jelentkezik, míg a keleti országrészek rendkívüli problémaövezetekké válnak.

Illúziónak tartja azt a feltételezést is, hogy automatikusan csökkennének az új és régi tagok között különbségek. Ez a szegényebb tagok közül egyedül Írországnak sikerült, míg Spanyolország, Portugália, Görögország és az unió centruma között különbség még mindig akkora, mint az 1986-os, illetve 1981-es belépéskor volt. Ráadásul ma a feltételek rosszabbak, hiszen a különbségek több ország esetében nagyobbak, s a nagylelkű EU-támogatás esélye is jelentősen kisebb.

Der Spiegel

A baloldali magazin arról tudósít, hogy Nagy Britannián kívül számos ország, Dánia, Írország és Luxemburg jelezte referendumot kíván tartani a leendő uniós alkotmányról. Hasonló lépésen gondolkodik Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Portugália.

Szakértők egyelőre vitatkoznak arról, hogy milyen következménnyel járna, ha egy EU-tagállam elutasítaná az alkotmányt. A tervezet maga csak a hatályba lépést szabályozza, mely akkor következik be, ha minden tagállam ratifikálta az alkotmányt. Azonban nincs olyan határidő, amely szabályozná, meddig kell az összes ratifikációnak megtörténnie.