Négy sárgalapot kapott hazánk Brüsszeltől

A Benes-dekrétumok visszavonását követeli Budapest Szlovákia EU csatlakozása után – Magyarország négy sárgalapot kapott Brüsszeltől –A Wifo tanácsa Ausztriának egy bevándorlási rendszer kialakítására – Az EU új tagjai az uniós jövedelmi átlagot csak ötven év alatt érik el

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Reinhard Olt a konzervatív lap Bécsben székelő Délkelet-Európa tudósítója beszámol Johannes Rau német szövetségi elnök budapesti látogatásának záró aktusáról, az Andrássy Egyetemen tartott előadásáról. Olt azt állítja, hogy a budapesti kormány Rau számára világossá tette, hogy Szlovákia EU belépését követően a vitatott benesi dekrétumok visszavonását fogja követelni. Bársony külügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy az unióban Prága és Pozsony felfogása tarthatatlan, miszerint azok a dekrétumok amelyek lehetővé tették a magyarok és németek jogfosztását csak egy belső, nemzetközi vonatkozások nélküli jogi ügynek tekintendők. Budapest a dekrétumok semmisségére vonatkozó nyilatkozatban lehetséges megoldást látna, de elképzelhető, hogy csak bizonyos paragrafusokat függesztenek fel. Míg a dekrétumok azon része, amelyik megfelel az uniós elveknek, továbbra is érvényben maradhatna. Az unió bizottságát szükségesnek tartja bekapcsolni a megnyugtató megoldás kidolgozásába.

Der Standard

Négy sárgalap Brüsszelből címmel értékeli a baloldali-liberális lap Magyarország uniós felkészültségét. Az egykori éltanuló, legutóbbi ország-értékelésben 4 sárgalapot kapott Brüsszelből és Lettországgal, Szlovákiával valamint Csehországgal a középmezőnyben végzett. Brüsszel komoly aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági támogatások szétosztásának hiányos előkészítése, a regionális fejlesztések kapcsán létező lemaradások miatt, a mezőgazdasági ellenőrzőrendszerek kiépítetlensége, valamint az élelmiszerbiztonság területén mutatkozó hiányosságok okán. Fejtörést okoz a magas költségvetési hiány, s a korábban 2008-ra megcélzott belépés az euró övezetbe is egyre távolabbra halasztódott.

Der Standard

Az osztrák gazdasági kutató intézet (Wifo) azt javasolja a bécsi kormánynak, hogy az új EU-tagok hét esztendős munkavállalási moratóriumát használják fel az ellenőrzött, a gazdaság érdekeit figyelembe vevő bevándorlási rendszer kidolgozására. A május 1-jétől érvényes osztrák rendszer szerint az új EU-tagok polgárai legálisan lakhatnak az alpesi köztársaságban, de nem kapnak munkavállalási engedélyt. Kivételt képez az a közel 35.000 személy (50.000 családtagokkal együtt), akik már legalább egy esztendeje Ausztriában élnek.

Die Presse

A konzervatív lap idézi az Economist Intelligence Unit elemzését, miszerint a legtöbb most belépő államnak legalább ötven esztendőre lesz szüksége, hogy polgárai elérjék a jelenlegi uniós jövedelmi átlagot.

Egy másik írásában Andreas Schnauder hosszú cikkben foglalkozik azzal a várható problémával, hogy a most belépő országok valutái spekulációs támadások célpontjai lehetnek. Ezen veszélyeket a brüsszeli bizottság is reálisnak tartja, főként, mert tart attól, hogy e spekulációk negatívan hathatnak az euró övezet gazdaságaira is. A lapnak nyilatkozó Helmuth Wagner a hageni egyetem közgazdászprofesszora Lengyelországot és Magyarországot nevezte a legproblémásabb esetnek. A veszély aktualitását jól jelzi, hogy az Európai Központi Bank egy belső elemzésében azt tanácsolja, hogy ilyen esetben az adott valuta egy időre függessze fel a átváltási mechanizmusának szoros euróhoz kapcsoltságát. Lényegében ezt üzente Pedro Solbes valutaügyi biztos is, amikor az Európa Parlamentben azt javasolta, hogy a tagjelöltek esetében kezdetben ne vegyék olyan szigorúan az úgynevezett stabilitási kritériumokat.