Abban az esetben ugyanis, ha a cégvezetők a fizetésképtelen helyzetbe került társaságnál nem tesznek meg mindent a vagyonvesztés elkerülésére, a saját vagyonukkal felelnek mindezért – tudta meg a Napi Gazdaság Aparácz Dénestől, a törvényalkotási munkacsoport vezetőjétől. Ez a tulajdonosokra is kiterjed abban az esetben, ha a döntéseket ők hozzák s nem az ügyvezetés.
Ez a felelősség nemcsak az aktuális vezetést terheli, mivel a csődhelyzetbe került cégekhez kirendelt vagyonfelügyelők azt is vizsgálhatják, hogy mikor vált fizetésképtelenné a társaság, így a csalárd vagyonkimentés nehezebbé válik.
A törvény koncepciójának egy másik hangsúlyos eleme (ami a bankoknak rossz hír), hogy záloggal terhelt vagyonelemeknél a zálogjogot a fizetésképtelenségi eljárásban ezután sem érvényesíthetik majd, mivel a nagyobb értékű vagyonelemek kivonása ellehetetlenítené a reorganizációt, ami az új törvény legfőbb célkitűzése lesz. Amennyiben nem reorganizációra, hanem felszámolásra kerül sor, akkor sem lehet kivonni az eljárás alól a záloggal terhelt vagyont.
Az új törvény egységes eljárást tervez, vagyis minden olyan eljárás csődnek számít, aminek a végkimenetele a vállalat reorganizációja vagy felszámolása. Egy harmadik lehetőség, hogy az eljárás során a cég és hitelezői egyezséget kötnek, s ekkor nem szükséges a továbbiakban a bírósági felügyelet. A törvény koncepciója szerint erősödik a hitelezők pozíciója, az összes jelentős döntést a hitelezők hozzák majd, míg most ezt a felszámolóbiztosok teszik.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Miközben keresztényeket ölnek, az unió Koránt kutat – ez lenne a prioritás?
