Napirenden a munkaidő-reform

A Raffarin-kormány Németországhoz és Belgiumhoz hasonlóan növelni kívánja a munkaidőt, igaz, ezzel sem a miniszterelnök pártja, sem a szakszervezetek nem értenek egyet. Emiatt a túlórák emelt díjazását szoríthatják vissza, és emelhetik az éves túlórakeretet is. A kormány célja, hogy a vállalatok gazdasági helyzetükhöz igazíthassák a munkaidejüket.

Le Monde

Újra terítéken a 35 órás munkahét reformja – a Le Monde a munkaügyi tárca ma befejeződő tárgyalásai kapcsán a kérdés legkényesebb elemeire világít rá.

Alig két évvel azután, hogy elfogadták a munkaidő „rugalmasabbá” tételét szabályozó törvényt, a Raffarin-kormány tovább kíván lépni: Németországhoz és Belgiumhoz hasonlóan a francia kabinet is növelni kívánja a munkaidőt. A miniszterelnök azonban igen keskeny mezsgyén egyensúlyozhat, hiszen a munkaadók, és részben saját pártja is „gazdasági értelmetlenségnek” tartják a munkaidő meghosszabbítását, a köztársasági elnök pedig ígéretet tett a heti 35 óra érintetlenségére.

Marad a túlórák számának módosítása, amelyre első ízben tavaly év elején került sor; akkor az évente rendelkezésre álló keretet 130 óráról 180 órára emelték. Most a túlórák emelt díjazását szorítanák vissza: míg jelenleg heti négy túlóráért a minimum 20 főt foglalkoztató cégeknél 25 százalékkal, a 20 főnél kisebb létszámú cégeknél 10 százalékkal kapnak többet a dolgozók, a jövőben ez az összeg egységesen csak tíz százalékkal lenne magasabb az alapdíjazásnál. Nem kizárt az éves túlórakeret további emelése sem. A kormány célja az, hogy a vállalatok gazdasági helyzetükhöz igazíthassák a munkaidejüket.

Gérard Larcher munkaügyi miniszter augusztus végén kezdett megbeszéléseket a szociális partnerekkel, hogy megismerje álláspontjukat, és felmérje a várható reakciókat; a tárgyalássorozat ma ér véget. A szakszervezeti vezetők egyhangúlag elzárkóznak a 35 órás munkahét reformjától, ez azonban nem zárja ki, hogy „a vállalatok gazdasági igényeinek megfelelő módosításokról tárgyaljunk”, mondta François Chérèque (CFDT). A szakszervezeti vezető ugyanakkor visszautasította a kormány által gyakran hangoztatott elvet, mely szerint „hagyjuk, hogy az emberek többet dolgozzanak, hogy többet kereshessenek”, hiszen „mindenki tudja, hogy a túlórákról nem a munkavállalók, hanem a munkaadók döntenek” a vállalatoknál. Alapvető módosításokról azonban hallani sem akarnak a munkavállalói érdekképviseletek, olyannyira, hogy – kedvezőtlen döntés esetén – Jean-Claude Mailly (FO) egyenesen a már aláírt megállapodások felmondását is kilátásba helyezte, például a szakmai továbbképzés terén – írja a Le Monde.