Kisebb-nagyobb médiabotrányokkal a hátuk mögött készültek az elnökjelöltek az utolsó televíziós vitára. Az utóbbi napokban a Bush újraválasztásáért harcoló szervezetekhez csatlakozott a jelentős szavazóbázist hozó National Rifle Association (az Amerikai Fegyvertartók Szövetsége) is, és nyomban 20 millió dollárt befizettek a republikánusok pártkasszájába.
A Kerry-kampánystáb sem tétlenkedett, és nagyban fokozta a választási kisfilmek vetítését a „bizonytalan” államokban. Az egyik rövidfilmben azzal vádolják Busht, hogy kiforgatta a demokraták egészségügyi reformját, és a következő négy évre szóló gazdasági terve „pofon a mindent a vállán tartó középosztály számára.”
A közönség soraiban helyet foglalt a Parkinson-kórban szenvedő Michael J. Fox volt filmszínész is, aki a jelenlétével a Kerry programjában szereplő őssejtkutatást szeretné népszerűsíteni. Bush elnök felesége mellett ott volt Rudi Guiliani, New York még mindig népszerű volt polgármestere is.
A kapott kérdésektől függetlenül a felek megint a többször hallott álláspontjukat ismételgették. Az iraki helyzet most először nem volt központi téma, habár Bush egyszer említette a „szabadság elvitelét” a közel-keleti országba, de utána Kerry azonnal kiemelte, hogy ez kezdetektől fogva elhibázott háború, és még mindig nem látható a vége.
Kerry megvádolta Busht, hogy az elnökségének eddigi négy éve alatt 5 millió ember vesztette el az egészségügyi biztosítását, és a többiek egészségügyi ellátása is veszélyben van. Bush válaszában számokkal próbálta bizonyítani az állítás valótlanságát. Több idő jutott a mindenkit érintő adók kérdésére is. Ellentmondva az eddigi nyilatkozatainak, Kerry kijelentette, hogy ő folytatni kívánja Bush adócsökkentő politikáját, és azt ígérte, azoknak a családoknak kívánja még jobban csökkenteni az adóalapját, amelyeknek az évi jövedelme 200 ezer dollár alatt van.
Bush kissé elnagyolt feleletében emlékeztette a választókat, hogy Kerry nem szokta betartani az igéreteit, és a demokrata jelölt elnökké választása az általános adóemelésre adott igennel lenne egyenlő. Szerinte Kerry a szenátusban töltött 20 éve alatt összesen 97-szer szavazott meg adóemeléseket, és kétszer ellene voksolt a beadott adócsökkentési tervezeteknek is.
Az abortusz összetett és nehéz kérdésétől kezdve az illegális bevándorlás megakadályozásán, a homoszexuális jogok és házasságok engedélyezésén, a kisebbségek pozitív diszkriminációján át a fegyvertartási engedélyekig a jelöltek egyetlen kérdésben sem képviseltek közös álláspontot. A vita végén a két politikus csupán egy közös nevezőt is talált: mind a kettőjüknek két-két lánya van, és jó házasságban élnek.
Kerry a kamerákba nézve, érhetően beszélt, míg Bush nehezebben melegedett bele a válaszokba, sokszor ki sem töltötte a részére biztosított időt. Ráadásul a jelenlegi elnök néhány kérdéstől eltekintve végig védekezésben volt, és most sem sikerült uralkodnia az arcizmain. Az elemzők és a közvélemny-kutatások szerint az első vitát Kerry megnyerte, a második inkább döntetlenre sikeredett, bár sokan azt is Kerry szenátornak adták. A tegnapi harmadik szópárbajban ismét Kerry bizonyult meggyőzőbbnek, elsősorban a jobb előadóképessége miatt.
Valószínűleg a tegnap esti harmadik tévévitát látták a legkevesebben az eddigiek közül: a hivatalos statisztikák szerint az elsőnek 62,5 millió, a másodiknak 46,7 millió nézője volt. Az alelnökjelöltek szócsatájára 43,6 millió ember volt kiváncsi. Az előrejelzések 35-38 millió nézőt jósoltak a tegnapi Bush-Kerry szópárbajra.
A két jelölt ma ismét útra kel. John Kerry Nevada, Iowa, Wisconsin és Ohio, Bush elnök Nevada, Iowa és Florida államban folytatja a kampányát.
origo.hu
Orbán Viktor: Ukrajna pénzt és fegyvert, az európai adófizetők pedig a számlát kapnak Brüsszeltől
