Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapnak adott interjújában Jürgen Trittin, a zöldek pártjához tartozó környezetvédelmi miniszter számos érvet sorol fel a multikulturális társadalom mellett.
A multi-kulti kedélyeskedő szemléletét elvetettem- nyilatkozta Trittin. A multikulturalitás nagyon fárasztó lehet, de ez a fáradtság megéri. Egy társadalom nyer a bevándorlás által. például a popzenében, a rapben, a külföldiek a saját kultúrájukból elhoztak hozzánk valamit, amit egyébként gyakran németül énekelnek.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban a holland író Leon de Winter idéz naplójából. Theo van Gogh meggyilkolása három különálló problémát összekapcsolt: a véleményszabadság határait, a radikális iszlám megjelenését, az iszlám országokból érkező bevándorlók nehézkes integrációját.
Most a gyilkos elérte, amit akart, teljes káosz uralkodik. A nyomor egyik oka a baloldali média establishment uralma, ami éveken keresztül csírájában fojtotta el a bevándorlással kapcsolatos szakszerű vitákat. A bevándorlók jórészt elnyomott kultúrákból érkeznek. és ennek következtében nálunk is elnyomott csoportok és egyének maradnak. Azt a tényt, hogy velük szemben is kell elvárásokat támasztani, nem lehetett elmondani.
A gyilkosságot követő televíziós vitákban is többnyire azok a muzulmánok szólaltak meg, akik a baloldali establishment nyelvét beszélték. A szociáldemokrata jóléti állam meg tud oldani minden problémát- nyilatkozták.
Csakhogy időközben kiderült, hogy egy teljes ellátást garantáló állam, olyan mint a költekező és liberális holland, egy „rossz bevándorló” állam. Nekik egy takarékos, a saját kreativitásra és flexibilitásra építő, az alkalmazkodási képességeiket kihasználó állam lenne a legjobb. Most azonban, mint menyasszony vagy vőlegény, alig érkeznek meg Hollandiába, máris törökül vagy arabul kitöltik a formanyomtatványokat, hogy szociális segélyt igényeljenek, és utána eltűnjenek a saját szubvencionált gettójukban.
Mindenki, akinek volt szeme, évek óta láthatta, hogy mi fog következni, de a viták határait a baloldali média kíméletlenül megszabta. Inkább baloldali illúziók, mint jobboldali igazságok- hangzott a jelszó. Egészen addig, amíg Pim Fortuyn ezeket az illúziókat szét nem zúzta. De ő is elsüllyedt a mocsárban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Friederike Bauer: 1,52 a kívánatos címmel ismerteti a német Szövetségi Lakosságkutatási Intézet megdöbbentő kutatási eredményeit.
Nem csak a születésszám csökken Németországban, de eltűnőben van a gyermekek utáni igény is. Amíg hosszú ideig azt feltételezték, hogy az emberek szívesen vállalnának gyermeket, csak nem tudnak a karrier és a bölcső között választani, úgy tűnik, a hozzáállás is megváltozott.
A Szövetségi Lakosságkutatási Intézet kutatásai szerint, még soha ilyen kevés német nem kívánt gyereket, s ha mégis, akkor is jóval kisebb családot kívánnak, mint korábban. Némileg leegyszerűsítve kimondható, hogy a kis család és a gyermektelenség sokaknál életük alakítása során céllá vált.
Európai összehasonlításban Németország a 1,52 kívánt gyermekkel hátulról a harmadik helyet foglalja el Ausztria és Olaszország után. Sehol másutt sem kívánnak a 18 és 39 közötti nők kevesebb gyermeket, mint e három országban. Németországot Románia és Bulgária követi 1,52-es, illetve 1,57-es arányszámmal. A sor másik végén Franciaország 2,25 Nagy Britannia 2,23, Törökország 2,21, Dánia 2,14, Ciprus és Írország áll 2,13 aránnyal.
Ezekből a közvéleménykutatási adatokból Jürgen Dorbritz azt a következtetést vonja le : ott kívánnak gyereket, ahol a hagyományok támogatják a családot, vagy ahol a családpolitika lehetővé teszi a nők számára, hogy a gyermeknevelést karrierjükkel összekössék.
A statisztikák azt is mutatják, hogy a németek többsége még kettő vagy ennél is több gyermeket szeretne, de folyamatosan nő azok száma, akik a gyermekáldást egyáltalán nem kívánják: a 18 és 34 közötti nők 16,6 százaléka számára a gyermektelenség az ideális állapot, míg Európában ez mindössze 5,5 százalékra tehető. A férfiak még kevésbé szeretnének gyereket, a megkérdezet nyugat-német férfiak majd harmada nyilatkozott így.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Csehországban szívesen látottak címmel ír a munkanélküliség és a bevándorlás összefüggéseiről.
A hétfőn nyilvánosságra hozott OECD-országjelentés szerint a cseh munkaerőpiac számos súlyos problémával küzd. Az ország munkanélkülisége 8 százalékos. A munkanélküliek fele több mint egy éve került az utcára.
A közelgő válság eleme az OECD felmérése szerint, hogy az egyik leggyorsabban öregedő lakossággal rendelkező EU-tagállam, Csehország egyre inkább függővé válik a munkaerőimporttól. A munkaerőimport kényszere érinti a magasan képzett foglalkozásokat, mint például az informatikusokat, mérnököket, amely „lyukakat” szlovákokkal töltenek fel, miként onnan importálják a szakmunkások egy részét is. Csehországban a bérek körülbelül egynegyedével magasabbak, mint Szlovákiában, s mindkét ország a gyakorlatban közös munkaerőpiaccal rendelkezik. Az alacsony képzettséget igénylő munkákra lengyel és ukrán vendégmunkásokat alkalmaznak.
A csehek éppen úgy, mint a magyarok, nagyon kevéssé mobilok: miközben Észak-Csehországban a munkanélküliség 13 százalékos, Prágában kétharmadával kisebb.
Az OECD-szakértők meggyőződése, hogy Csehországnak át kell gondolnia a bevándorlási politikáját. Tekintettel az ország romló demográfiai helyzetére, a munkaerőpiaci problémák, valamint a szociális rendszer finanszírozási gondjai mind súlyosabbá válnak a közeljövőben. Csehország nemcsak a leggyorsabban csökkenő lakosságszámú ország, de még ennél is gyorsabban apad a foglalkoztatottak száma.
A hadsereg mentette meg a nigériai keresztényeket















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!