Rendőrnő burkában

A bevándorlást egyre több ember szuverenitása elvesztéseként éli meg – írja a Die Welt. Egy holland publicista szerint ha nem követel meg az állam bizonyos normarendszert és nem utasítja ki az illegális bevándorlókat, akkor ez a tehetetlenség „populista reakciókhoz fog vezetni”.

2004. 11. 18. 12:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Paul Scheffer holland publicista Rendőrnő burkában című írásában bírálja a bevándorlókat befogadó országok túlzott engedékenységét és a fennen hirdetett tolerancia mögött meghúzódó közönyt.
Az elmúlt 40 év bevándorlási hulláma, mely még mindig tart, számos kérdést vetett fel. Hollandiában átéltük egy többé kevésbé populista párt felemelkedését, melyet a választások előtt alig négy hónappal alapítottak – emlékeztet a publicista.
A párt programja a bevándorlás megállítása volt, s ezzel azonnal elnyerte a voksok 20 százalékát. Ha vezetőjét, Pim Fortuynt nem gyilkolják meg, akkor lehet, hogy ma már a parlament legerősebb frakciója lenne. S itt nem különleges holland problémáról van szó, hasonló jelenségeket lehet megfigyelni Svájcban, Dániában, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, sőt még abban az Ausztráliában is, amely igazán komoly tapasztalattal rendelkezik a bevándorlás területén.
Megváltozott e jelenséghez való viszony, elsősorban nem a politikában, hanem az egész társadalomban. Miután évtizedeken keresztül a polgárjogokat és az individualizmust hirdettek, egyre gyakrabban hangoztatják az egyénnek a társadalommal szembeni kötelezettségét, és a közösséget összetartó egyetemes értékeket.
A bevándorlást egyre több ember szuverenitása elvesztéseként éli meg. Számos politikustól hallhattuk, hogy illúzió a migráció kézben tartása – írja Scheffer. Figyelmeztet: ha nem vagyunk hajlandóak normarendszert meghatározni és az illegálisan itt tartózkodókat kiutasítani, mert azt mondjuk, hogy semmit sem tehetünk, akkor ez a tehetetlenség „populista reakciókhoz fog vezetni”.
Írása végén Scheffer többek között annak tudomásul vételét követeli, hogy a nyitott társadalom könnyen sebezhető. Vannak, akik azt követelik, hogy nálunk a bírák és a rendőrök is viselhessék a hagyományos mozlim női fejfedőt, a burkát. Én ellenzem ezt – írja Scheffer, más „egyenruhát” ajánlva, s ez a semlegesség eszméje. Eddig ugyanis a mi toleranciánk gyakran nem volt más, mint közömbösség – érvel a szerző.

Frankfurter Allgemeien Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap washingtoni tudósítója, Matthias Rüb Romeltakarítás a CIA-ban című írásában elemzi az amerikai hírszerző szervezetben a szűnni nem akaró nyugtalanság legújabb kiváltó okát.
Legfrissebb memorandumában a CIA élére szeptemberben kinevezett igazgató, Porter Goss arra figyelmezteti a „cég” munkatársait, hogy feladatuk „a kormány és politikájának a munkánkkal történő támogatása”. Aki ennyiből sem értette meg az üzenetet, annak számára Goss pontosította elvárásait: egy hivatal alkalmazottjaiként nem az ellenzék támogatása, vagy kormányzati helyzetbe hozása a feladatunk. Az amerikai médiában a megkérdezettek politikai elkötelezettségének megfelelően elemzik a CIA-nál történteket. Egyesek Gossban a Fehér Ház és a Pentagon érdekeinek kiszolgálóját látják, aki végrehajtja a politikai tisztogatásokat a hírszerző ügynökségnél.
Azonban a második olvasat is tartalmaz hihető elemeket. Eszerint a befolyásos politikus Goss a Fehér Ház támogatásával kísérletet tesz a CIA megcsontosodott struktúráinak feltörésére. Hiszen 2001. szeptember 11-e után három évvel sem sikerült a nyelv- és helyismerettel rendelkező ügynökök számát érzékelhetően növelni a Közel-Kelet geostratégiailag fontos államaiban.
Mint arról a konzervatív napilap a Washington Times Pentagonból származó források alapján beszámolt, a katonai elhárítás régóta tudja, hogy a CIA a radikális iszlám terrorizmusról származói információit döntően Egyiptomból, Izraelből és Jordániából szerzi be. Nekünk a hírszerzésben saját embereinkre kell támaszkodnunk, nem csak más országok partnerszolgálataira. Sohasem rendelkezünk világos képpel arról, hogy honnan érkeznek ezek az átvett információk – idézi a Washington Times a Pentagon egyik munkatársát. Mivel a CIA-tól érkező hírek gyakran elégteleneknek bizonyultak, Donald Rumsfeld utasította a csapatokat, hogy intenzívebben törekedjenek az információszerzésre, például a tálibok elleni harcban Afganisztánban, vagy az iraki felkelők elleni küzdelemben.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Margaret Hassan kivégzése kapcsán Rolf Tophovennel készített interjút Átlépték a Rubikont címmel. Azzal az abszolút iszlámellenes tettel, hogy nőket gyilkolnak, vélekedik a terrorizmus-szakértő, valószínűleg azt kívánják dokumentálni, hogy mindenre elszántak. Ezzel a tettükkel bizonyosan az emberi és stratégiai Rubikont is átlépték.
Úgy vélem, folytatta Tophoven, hogy Fallúdzsa elestével és egy sebesült fogolynak a mecsetben történő meggyilkolásával tovább zuhant az amerikai haderő reputációja, ők már régen elveszítették a lakosság szimpátiáját. Az amerikai csapatok megszálló politikája tovább táplálja az iraki terrorizmus eszkalációját.
A szakértő szerint a terror elsődlegesen továbbra is Irakra fog koncentrálódni. Ez a militáns iszlamizmus Amerika-ellenes háborújának fő hadszíntere. Azonban a harc minél tovább tart, annál kevésbé kizárható, hogy a „hitetlenek elleni szent háborút” Iraktól távoli területekre is kiterjesszék és ott is megkíséreljenek az amerikaiak és szövetségeseik gyengén védett célpontjait megtámadni.
Tophoven szerint, amíg Irakban a kormány az Egyesül Államok kegyelméből létezik, addig nincs esély a nyugalomra és a megszálló csapatok kivonására. Az ellenállók nem csak az amerikaiakat támadják meg, de az iraki kormánycsapatokat és rendőrsöket is.
Tudatosan teszik ezt – írja a lap – azt kívánják demonstrálni, hogy „az amerikaiak sem tudnak titeket megvédeni”. A lakosság dühe így nem a terroristák, hanem a megszálló erők ellen fordul. Hiszen az utca embere úgy gondolja, hogy „Ti többé nem felszabadítók, hanem megszállók vagytok, képtelenek a rend helyreállítására.” S tekintettel az amerikai csapatok mostani minőségére, valóban megalapozottnak tűnik a kétely – véli a német lap.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.