Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi lap Az osztrákok többsége túlzottan puhának tartja a menekültpolitikát címmel ismertet egy közvéleménykutatási eredményt. A lap, valamint az ORF Report magazinja által megkérdezettek – a közvéleménykutatás apropóját az osztrák belügyminiszter távozása váltotta ki – relatív többsége 39 százaléka túlzottan puhának tartotta Ernst Strasser miniszter bevándorlási politikáját. Ami a kutatást végző OGM Intézet szerint annak a jele, hogy az osztrákok többsége keményebb menekültügyi szabályozást szeretne. Ezzel szemben a válaszadók alig negyede tartotta a volt minisztert a bevándorlási kérdésekben túlzottan keménynek.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin egy európai közvéleménykutatási eredményt közöl, A többség a muzulmánok elutasítását regisztrálja címmel.
„Miként ítéli meg napjainkban azon muszlimok elutasítottságát, akik az európai társadalmakban élnek?„ hangzott a 21 ország 21.102 polgárának, a GfK Custom Research Worldwide nevű intézet által feltett kérdés. A kutatásokra az amerikai napilap a Wall Street Journal adott megbízást, a kérdéseket szeptemberben és októberben tették fel. A nyugat-európai lakosság kétharmada úgy véli, hogy Európában rendkívül negatív a hozzáállás az ott élő muzulmánokkal szemben.
A reprezentatívnak tartott közvélemény-kutatás ugyan nem közvetlenül a válaszadó saját véleményére volt kíváncsi, de Mark Hofmans, a kutatások belga koordinátora és vezető elemzője szerint, az eredményekből közvetlen következtetéseket lehet levonni a megkérdezettek ellenszenvéről. A GfK által választott módszer a lehető legjobb kompromisszum, s biztosan pontosabb eredményeket ad, mintha egyenesen nekik szegezték volna olyan kérdést, hogy „elutasítja ön a muzulmánokat?” nyilatkozta Hofmans. Hiszen ilyen érzékeny kérdések esetén számos ember nem adna egyenes választ, a megkérdezettek a tapasztalatok szerint inkább közvetett módon hoznák nyilvánosságra véleményüket. Az eredményeket Hofmans szerint nem lehet egyszerűen az iszlámfóbia mércéjeként használni, de bizonyos üzenetérték mindenképen tulajdonítható neki.
Ezen interpretáció szerint Nyugat-Európában lényegesen nagyobb, átlagosan 52 százalékos a muzulmánok elutasítottsága, mint Közép- és Kelet-Európában 30 százalék, ahol jóval kevesebben élnek. Bizonyos országokban, például Belgiumban, Ausztriában, Dániában és Svájcban ez az érték jelentősen meghaladja a 60 százalékot. Éllovas e tekintetben 75 százalékkal az a Svédország, ahol alig élnek muzulmánok, amit a nagy iszlám közösséggel rendelkező Hollandia követ, 72 százalékos elutasítottsági mutatóval. Ebben az eredményben a holland rendező Theo van Gogh elleni iszlamista merénylet még nem játszhatott szerepet, hiszen az adatfelvételt a gyilkosság előtt befejezték. Németországban, ahol legalább 3 millió muzulmán él ez az arány 61 százalékos. Európában a legalacsonyabb feltételezett muzulmán ellenes ellenszenvet Bulgáriában – 12 százalék –mértek.
Hofmans megerősítve látja egy másik feltett kérdésre adott válasz kapcsán is tételét, miszerint összefüggés áll fenn egy iszlám ellenes általános klíma és a saját muzulmánokkal szembeni ellenszenv között. Hiszen azokban az országokban, ahol magas volt a muzulmánokkal szembeni elutasítottság, ott az antiszemitizmus növekedését is erőteljesebben érzékelték a válaszadók. Majd minden harmadik nyugat-európai úgy vélte növekedett a zsidó gyűlölet az elmúlt öt évben, Németországban ez a szám elérte a 39 százalékot, míg Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek alig 17 százaléka tett ilyen kijelentést.
A kamerák előtt vertek meg egy benzinkutast, itt a felvétel