Európa elutasítja a muzulmánokat?

A Der Spiegel szerint Nyugat-Európában lényegesen nagyobb a muzulmánok elutasítottsága, mint Közép- és Kelet-Európában. Keményebb menekültügyi szabályozást szeretne az osztrákok többsége – írja egy közvélemény-kutatásra hivatkozva a Die Presse.

2004. 12. 15. 8:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi lap Az osztrákok többsége túlzottan puhának tartja a menekültpolitikát címmel ismertet egy közvéleménykutatási eredményt. A lap, valamint az ORF Report magazinja által megkérdezettek – a közvéleménykutatás apropóját az osztrák belügyminiszter távozása váltotta ki – relatív többsége 39 százaléka túlzottan puhának tartotta Ernst Strasser miniszter bevándorlási politikáját. Ami a kutatást végző OGM Intézet szerint annak a jele, hogy az osztrákok többsége keményebb menekültügyi szabályozást szeretne. Ezzel szemben a válaszadók alig negyede tartotta a volt minisztert a bevándorlási kérdésekben túlzottan keménynek.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin egy európai közvéleménykutatási eredményt közöl, A többség a muzulmánok elutasítását regisztrálja címmel.
„Miként ítéli meg napjainkban azon muszlimok elutasítottságát, akik az európai társadalmakban élnek?„ hangzott a 21 ország 21.102 polgárának, a GfK Custom Research Worldwide nevű intézet által feltett kérdés. A kutatásokra az amerikai napilap a Wall Street Journal adott megbízást, a kérdéseket szeptemberben és októberben tették fel. A nyugat-európai lakosság kétharmada úgy véli, hogy Európában rendkívül negatív a hozzáállás az ott élő muzulmánokkal szemben.

A reprezentatívnak tartott közvélemény-kutatás ugyan nem közvetlenül a válaszadó saját véleményére volt kíváncsi, de Mark Hofmans, a kutatások belga koordinátora és vezető elemzője szerint, az eredményekből közvetlen következtetéseket lehet levonni a megkérdezettek ellenszenvéről. A GfK által választott módszer a lehető legjobb kompromisszum, s biztosan pontosabb eredményeket ad, mintha egyenesen nekik szegezték volna olyan kérdést, hogy „elutasítja ön a muzulmánokat?” nyilatkozta Hofmans. Hiszen ilyen érzékeny kérdések esetén számos ember nem adna egyenes választ, a megkérdezettek a tapasztalatok szerint inkább közvetett módon hoznák nyilvánosságra véleményüket. Az eredményeket Hofmans szerint nem lehet egyszerűen az iszlámfóbia mércéjeként használni, de bizonyos üzenetérték mindenképen tulajdonítható neki.

Ezen interpretáció szerint Nyugat-Európában lényegesen nagyobb, átlagosan 52 százalékos a muzulmánok elutasítottsága, mint Közép- és Kelet-Európában 30 százalék, ahol jóval kevesebben élnek. Bizonyos országokban, például Belgiumban, Ausztriában, Dániában és Svájcban ez az érték jelentősen meghaladja a 60 százalékot. Éllovas e tekintetben 75 százalékkal az a Svédország, ahol alig élnek muzulmánok, amit a nagy iszlám közösséggel rendelkező Hollandia követ, 72 százalékos elutasítottsági mutatóval. Ebben az eredményben a holland rendező Theo van Gogh elleni iszlamista merénylet még nem játszhatott szerepet, hiszen az adatfelvételt a gyilkosság előtt befejezték. Németországban, ahol legalább 3 millió muzulmán él ez az arány 61 százalékos. Európában a legalacsonyabb feltételezett muzulmán ellenes ellenszenvet Bulgáriában – 12 százalék –mértek.

Hofmans megerősítve látja egy másik feltett kérdésre adott válasz kapcsán is tételét, miszerint összefüggés áll fenn egy iszlám ellenes általános klíma és a saját muzulmánokkal szembeni ellenszenv között. Hiszen azokban az országokban, ahol magas volt a muzulmánokkal szembeni elutasítottság, ott az antiszemitizmus növekedését is erőteljesebben érzékelték a válaszadók. Majd minden harmadik nyugat-európai úgy vélte növekedett a zsidó gyűlölet az elmúlt öt évben, Németországban ez a szám elérte a 39 százalékot, míg Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek alig 17 százaléka tett ilyen kijelentést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.