Kampánytéma lesz a török EU-tagság a németeknél

A Die Welt arról, hogy Elfriede Jelinek, az idei irodalmi Nobel-díjas írónő a stockholmi díjátadásra egy, külön erre a célra elkészített, szenvedő arckifejezéssel elmondott videóüzenetet küldött maga helyett. A CDU/CSU ismételten megerősítette elutasító álláspontját Törökország EU-tagságával kapcsolatban – írja a Handelsblatt.

2004. 12. 13. 8:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban Eckhard Henscheid ír vitriolos stílusban Elfriede Jelinekről és az irodalmi Nobel-díjról.

Lassan iskolát és divatot teremt, hiszen a Büchner-díj legújabb kitüntetettje is hónapokon keresztül súlyt helyezett arra, hogy kitüntetését és a vele járó hatalmas összeget vegyes érzelmekkel, némileg elkeseredetten, némileg akarva, ileetve nem akarva, összeszorított fogakkal vegye át. Képzeletünkbe a legjobban mégis a Nobel-díj idei meglepetés győztese, Elfriede Jelinek véste be magát, aki annak ellenére, hogy kegyesen elfogadta a díjat, közölte, nem utazik Stockholmba, hogy átvegye azt. S egyáltalán egyrészt örül a díjnak, és (ezt ugyan nem mondta) a sok-sok pénznek, másrészt ( a díj?, a pénz?, vagy a világ helyzete okán? ) elkeseredett, s mindenekelőtt fenyegetve érzi magát.

„Pszichológiai okokból„ a költőnő nem látta magát abban a helyzetben, hogy saját kezűleg vegye át Stockholmban a Nobel- díjat, hanem egy, külön erre a célra elkészített, szenvedő arckifejezéssel elmondott videóüzenetet küldött maga helyett. A rendkívül megrázó történet második fejezetében, ha újabb pszichológiai instabilitások nem jönnek közbe, akkor a bécsi svéd nagykövet december 17-én átadhatja a díjat.

Az 58 esztendős írónőről az ismert kritikus, Marcel Reich-Ranicki úgy fogalmazott, hogy tehetsége bizonyos korlátok között marad, s akit Henscheid álszerénység nélkül későfeminista-regényt locsogó újgiccsek alkotójaként mer értékelni, akinek munkái (főként, ha a csont hülye színdarabjait tekintjük ) bizony a nagy nullával egyenlők.

Óvatosan felvethető, hogy talán még következetesebb lett volna egy olyan videóüzenetet Stockholmba küldeni, ahol az üldözött Jelinek kidugja a nyelvét, vagy éppen valami elkeseredetten megrázó dolgot mond, ami elég osztrákul és feministául nagyjából annyit tesz, hogy tehettek egy szívességet.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A német gazdasági napilap Törökország a CDU/CSU választási kampánytémája lesz címmel közöl elemzést.

Néhány nappal a Törökországgal megkezdendő csatlakozási tárgyalásokról döntő EU-csúcstalálkozó előtt a CDU/CSU ismételten megerősítette elutasító álláspontját. A CSU elnöke, Edmund Stoiber kijelentette, a keresztény uniópártok vezette Szövetségi Kormány mindent megtesz 2006-tól, hogy Törökország ne legyen teljes jogú EU-tag. Törökország belépésének témája az egyik döntő kérdés lesz a 2006-os szövetségi választások alkalmával, nyilatkozta Peter Hintze a CDU EU-ügyi szóvivője a lapnak. Fenntartásokat fogalmaztak meg ezzel szemben a szabad demokraták, a CDU valószínű koalíciós partnerei. ( Ma már az FDP bázisának számító nagyvárosi miliőben képtelenség a helyi iszlám szervezetekkel szemben képviselői mandátumot elnyerni – a szerk.)

Ellentétben az EP-választásokkal, az uniópártok eltökéltek abban, hogy a török EU-tagságot kampánytémává teszik. „A politikában világos alternatívákat várnak el a választók, és éppen Törökország kérdésében létezik ez a vörös-zöld koalíció és az unió között”, nyilatkozta Hintze. Egyúttal visszautasította azt a vádat, hogy ezzel a kampánnyal az idegenellenességet erősítenék. Szerinte akkor nyernének valóban teret a szélsőséges erők, ha a nagy pártok egy ilyen sorsdöntő kérdésben elhallgatnák eltérő álláspontjaikat.

Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)

A baloldali német napilap tárcarovatában Thomas Medicus Egész közel az éghez című írásában két, Németországban élő lengyel, Andrzej Klamt és Ulrich Rydzewski Carpatia című, a Kárpátokról és az ott élő emberekről készített dokumentumfilmjét mutatja be.

Az eltűnés fúriája által fenyegetett kis népek lakóhelyének számító, Bécsnél kezdődő és egészen Délnyugat-Ukrajnáig elterülő Kárpátokkal foglalkozik a dokumentumfilm, amely terra incognitának számít a nyugat-európaiak tudatában. A jövőtlenséget és elvágyódást sugárzó filmet bemutató esszében olvashatunk a modernizáció által fenyegetett oláh cigányokról, hucul parasztokról, lengyel faúsztatókról, vagy éppen Ausztráliába készülő szlovák cirkuszosokról. Együtt örülhetünk azzal a 26 esztendős, angolul is tudó Rosia Montanas-i románnal, aki a leendő aranybányában dolgozik, és akinek a cég új lakóházat is ígért. A Kárpátokban élők közül a magyarokról az esszében egy szó sem esik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.