A magyar szakács Liverpoolban, akinek az ötletéből világszenzáció lett

Magyarok Liverpoolban, de nem a pályán címmel kétrészes cikksorozatot indítottunk, amelyben a Liverpoolba élő magyarokat mutatjuk be, akik már hosszú évek óta a Mersey partján élnek, s ezer szállal kötődnek a focihoz. A második részben Robival beszélgettem, aki az Evertonnál volt főszakács hét évig, most pedig angol üzemeltetésű, de sok magyart foglalkoztató büfében, illetve futballmérkőzéseken (hétvégén például a Manchester City–Arsenalon) dolgozik.

Robi az Evertonnál a legjobb főszakácsnak járó díjat is bezsebelte a többi Premier League-klub konyháját megelőzve Fotó: A szerző felvétele

– A különböző tesztesemények után az Everton vezetőségétől jött a kérés, hogy találjak ki valami olyat, ami kicsit megdobja a stadion népszerűségét. Ez lett a kék ketchup. Az ötlet onnan jött, hogy ugye a ketchup alapból piros, ami a Liverpool színe, s mi lenne, ha nálunk kék lenne, ami passzol az Evertonhoz. Az alapja fokhagymás majonéz volt, emellett rengeteg fűszerkeveréket raktam bele, s végül egy úgynevezett spirulina algával színeztem meg. Nem szeretem a mesterséges színezőanyagokat, igyekeztem, hogy természetes legyen. 

Utána valósággal berobbant a közösségi médiába. Nemcsak országos hír lett belőle, hanem Mexikóból is kaptunk képeket, hogy a helyi média is foglalkozott vele. Az Egyesült Államokból is elkérték tőlem a receptet, ahol ugyanúgy egy kék színű csapat használja

– mesélte Robi, aki hozzátette, olyan mennyiségű hot dogot tudtak így eladni, hogy azt előre nem gondolták volna.

Everton took it seriously... a little too seriously 🌭 .

They removed red ketchup from meals at their stadium (this is their last season playing there) and replaced it with a blue version. pic.twitter.com/2wMl4PjV1B

— nicoraskinssocks (@raskinssocks) May 6, 2025

Új stadion, majd jött a váltás

Az Everton vezetőségénél ezután a kékőrületet próbálták még tovább fokozni. Robi elmondta, kék hamburgerzsömlét is rendeltek, de az már egész egyszerűen annyira mű volt, hogy azt nem akarta használni. De a kék fánk ugyanúgy telitalálat volt, mint a ketchup. Utóbbi népszerűségét egyébként én magam is megtapasztaltam a vasárnapi Everton–Liverpool meccsen. Egy ilyen fánkot hat fontért adnak a stadionban, s a legtöbben ezt ették a meccs előtt, alatt.

– Felvettük a kapcsolatot egy pékséggel. Nagyon nehéz volt olyan céget találni, amelyik le tudott nekünk szállítani ekkora mennyiséget egy-egy napon, ugyanis egy meccsnapon hat-hét ezer fánkot is eladtunk. A fánknál a tészta karamell szósszal volt megtöltve, majd az egész kék mázzal volt leöntve, a tetejére pedig Everton-logót tettünk.

Az új stadionban azonban a felszereltséggel voltak gondok. Robi a Hill Dickinsonban is főszakácsként dolgozott, amely a stadionban található 24 konyhát felügyeli, amelyek 47 ezer embert szolgálnak ki. Ez hatalmas szám, ami még nagyobbnak tűnhet annak fényében, hogy egy-egy meccsnapon akár 1300 kilogramm sült krumplit kell megsütniük.

Komoly hiányosságok voltak a stadionban, nem volt például olyan fritőz, amivel ennyi krumplit meg tudtak volna sütni eleinte.

Robit ezután arról kérdeztem, hogy mégis miért jött el az Evertontól 2025 novemberében, amikor látszólag ez az álommunkája lehetett. Először is fontos megérteni, hogy a stadionok üzemeltetését nem a klub, hanem külső cégek végzik. Míg a Goodison Park esetében a francia Sodexo volt ez, addig a Hill Dickinsonnál az amerikai Aramark. A 2024/25-ös idény számára rendkívül megterhelő volt, hiszen ekkor már nemcsak a Goodisonban kellett a közönséget kiszolgálnia, hanem az új arénát is elő kellett készíteni, amivel rengeteg probléma volt. Robi bevallotta, volt olyan is, hogy heti 70-80 órát dolgozott, s noha elmondása szerint fizikálisan továbbra sem fáradt el 49 évesen, de mentálisan megterhelő időszak volt ez – itt elsősorban a cégekkel való folyamatos tárgyalásokra, előre tervezésre gondolt. Mindez már az egészségére is ráment. Mosolyogva mesélte, hogy néha-néha éjszaka is felriadt, hogy vajon behívta-e a szakácsokat vagy nem. 

Tomi (balra) és Robi a Crosby-strand közelében, az itteni büfé bejárata előtt    A szerző felvétele

Magyarok mindenhol: lecsós öntet és hatalmas szobrok Liverpool mellett

Egy rövid autóút után meg is érkeztünk Crosbyba, ahol a parton sétáltunk a Robiék által működtetett büféhez, amely a Bus Yardnak az egyik állomása – amely a nyár közeledtével egyre több embert vonz, magyar szemmel nézve mindez kicsit olyan, mintha Budapesten a Duna-partra mennénk le egy hosszú, fárasztó nap után. S a hasonlat úgy még találóbb, hogy az itteni büfét egy magyar csapat üzemelteti. Tomi, a főszakács nagy örömmel fogadott minket, s azt mondta: – Robi, nézd, benne leszünk hírekben! 

A parton különböző street food ételeket lehet enni – gyros, hamburger –, s a magyaros ízek is visszaköszönnek. Engem a hamburger mellé egy lecsóval nyakon öntött sült krumplival várt, amely mi tagadás, remek volt.

– A Covid alatt ennek a helynek két angol tulajdonosa volt, ők velem dolgoztak az Evertonnál – mesélte Robi a büfé történetét. A csapatnak ő 2025 novembere óta (miután az Evertontól távozott) teljes jogú tagja. – Aztán vettek egy büfékocsit, amelyben fine dining-szerű ételeket kezdtek el árulni. A harmadik tulaj beszállásával hozták létre a céget, a Bus Yardot, ennek lényege, hogy a vevő nemcsak ételeket vehet, hanem a bárokban különböző italokat is. Majd később én is besegítettem nekik, az egyik ilyen emeletes buszt én alakítottam át nekik. Ezt is imádom a munkámban, hogy mindig valami újat kell csinálni. 

A parton ottjártunkkor éppen apály volt, így jól lehetett látni a 100 öntöttvasból készített, emberméretű szobrot – amelyek egyenként 650 kilót nyomnak. A figurák a művész saját testéről készültek, a tenger felé néznek, és az árapály miatt időnként víz alá kerülnek, ami különleges látványt és folyamatos változást eredményez. Kezdetben vitákat váltott ki a szobrok meztelensége és a természetvédelmi aggályok, aztán 2007-ben engedélyezték a szobrok állandó telepítését, néhány áthelyezéssel és a terület csökkentésével. S mostanra – ahogy az itteni Bus Yard – ez is felkerült a helyi látványosságok listájára. 

Tomiék büszkén mesélték, hogy nyáron itt kígyózó sorok vannak, az angolok imádnak ide jönni, a magyar ízvilágot sikerült megszerettetniük a helyiekkel, ami hatalmas szó.

Ahogy az előző részben bemutatott liverpooli szállásomat és Gyuriékat, úgy a Robi és Tomi vezette büfét is csak ajánlani tudom azoknak, akik Liverpoolba mennek.