Lenin terrorista volt?

A Die Tageszeitung Hruscsov egykori propagandafőnökével készített interjút, aki szerint Lenin terrorista volt, aki az országot terrorral, túszejtésekkel, tömeges agyonlövetésekkel árasztotta el. A Der Tagesspiegel cikke szerint szükséges a nyugati felsőbbségtudat újragondolása.

2004. 12. 17. 7:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Tageszeitung (taz.de)

A radikális baloldali lap Hruscsov propagandafőnökeként bemutatott Alexander Jakovlevvel – aki meghatározó szerepet játszott Gorbacsov mellett is – interjút készített Lenin egy beteg paranoiás volt címen. Az alcím szerint kommunizmust nem Sztálin deformálta, már maga is deformált volt.

Lenin egy terrorista volt, az októberi forradalom pedig ellenforradalom – jelentette ki. De még mindig tisztelik Oroszországban a hóhérokat, a fehér csapatokat pedig, amelyek a polgárháborúban a bolsevikok ellen harcoltak, árulókként tartják számon, s olyan személyeket sem értékelnek eléggé, mint Kolcsak, vagy Kerenszkij.

Jakovlev szerint sokkal jobb lett volna, ha a polgárháborúban a fehérek győznek. Ebben értelmes ember aligha kételkedhet. Tragédia volt, hogy a bolsevikok győztek – tette hozzá. Lenin az országot terrorral árasztotta el, túszejtésekkel, tömeges agyonlövetésekkel, melyeket ő vezetett be. Sztálin talán egyetlen egy igaz mondatott mondott: „Lenin hűséges tanítványa vagyok.„ Azt nem tudom, folytatta Jakovlev, hogy őrült volt-e Lenin, de paranoiás volt, az biztos. Egy egészséges ember nem tud állandóan olyan parancsokat kiadni, hogy „azonnal felakasztani”, vagy „azonnal agyonlőni”. Parasztokat, akik nem hányták el a havat, kivégeztetett. Hozhat egy normális ember ilyen döntéseket? Én szintén rendelkeztem hatalommal, olyannal, amelyet már senki sem ellenőrzött. Tudom, hogy milyen érzés mások sorsa felett dönteni, ez beteggé teszi az embert – fogalmazott.

A jobbágyság XIX. századi eltörlése után megkezdődött az ipari forradalom, Oroszország már nem volt egyszerű agrárország többé. Kialakulóban volt egy városi polgárság, 1905-ben Oroszország alkotmányt kapott. De Oroszország megrettent ettől a szabadságtól. Korrupció és nyugtalanság következett. Az 1917-es februári forradalommal végre győzött a demokratikus szabadság, de Oroszország ismét nem tudott mit kezdeni a szabadságával. Lenin kihasználta ezt. Amikor a nyolcvanas években megkezdődtek a demokratikus reformok, ugyanezekkel a problémákkal találkoztunk. Úgy tűnik, hogy az egyetlen, amivel az oroszok nem boldogulnak, az a szabadság – emelte ki Alexander Jakovlev.

Az orosz nómenklatúra szívesen forgatná vissza az idő kerekét, ez azonban nem fog sikerülni. Már nem tudnak visszatérni a gulagok és az imperializmus korszakához. Több mint jellemző, miként szüntette meg Putyin a kormányzóválasztásokat. Ez jól jelzi azonban az ország lelki hangulatát – mondta Hruscsov propagandafőnöke. Jakovlev szerint Csecsenföld kapcsán sok értelme nincs a külföldi bírálatoknak. Oroszország a Szovjetunió szétesése miatt rendkívül érzékeny, majdnem sértett, ha szóba kerül területeinek esetleges elvesztése. A háború bűnös tettként kezdődött, de mára a helyzet olyannyira összekuszálódott, hogy már nincs egyszerű megoldás. Ez a háború szégyen, s mielőbb be kell fejezni. De azt is meg kell érteni, hogy ha Kalifornia kívánna kiválni az Egyesült Államokból, akkor oda az amerikai kormány is csapatokat küldene.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini napilap tárcarovatában a holland Adriaan van Dis A keserűség szíve című, Európa gazdagsága Afrika szegénysége: Úti emlékek egy igazságtalan világban alcímű írásában szólítja fel Európát az önfeladásra.

A szerző szerint szükséges a nyugati felsőbbségtudat újragondolása. A világ lakosságának alig kilenc százaléka fehér, még kisebb részük fogadja el a nyugati kultúra ideáljait. Az az elgondolás, hogy az intézmények és felfogások rákényszeríthetőek a többiekre, nélkülözi a realitást. Az egyre öntudatosabbá váló másik fél helyet követel a mi világképünkben – más mentalitásnak, más vallásoknak, más érzéseknek, más háborús emlékeknek, a kultúra és szépség más ideájának. El kell fogadnunk, hogy új, nem európai értékek, fogják befolyásolni a nyugati értékeket.

Egy globális átalakulási folyamat közepén vagyunk. Miként a bevándorlók, akik helykeresésük közepette Európában nem szabad, hogy elődeik kultúrájának hamis érzéseitől befolyásoltassák magukat, úgy az európai gondolkodást sem homályosíthatják el egy fehér keresztény Európa mítoszai.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.