Felfedezték Leonardo da Vinci titkos laboratóriumát

A világ szemei előtt eddig rejtve maradt műhelyre Firenze szívében, egy, a Santissima Annunziata templom közvetlen szomszédságában található kolostorban leltek rá a tudósok – adja hírül a brit The Independent.

Ottlik Judit
2005. 01. 15. 8:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kolostor korábban lezárt termeiben a polihisztor életet élt festő, szobrász, építész, mérnök és feltaláló által készített olyan freskókat is találtak, melyek a megszólalásig hasonlítanak a mester egyéb kísérleteihez készített vázlatokhoz. A freskók egyikén például madarak láthatóak repülés közben; mely témában Leonardo számos egyéb, korábban már ismertté vált tanulmányt és vázlatot készített.

Arra, hogy valóban Leonardo da Vinci használta eme helységeket, több helyen történik utalás, sőt Giorgo Vasari 16-i századi életrajzi kötetében idéz is olyan levelekből, melyek alátámasztják a mester ottlétét. Leonardón kívül egyébként más nagynevű alkotók is vendégeskedtek és otthagyták kezük nyomát a kolostorban; egy szintén nemrégiben felfedezett, körülbelül az 1430-as évekre tehető lépcső például a kutatók feltételezése szerint egy neves firenzei szobrász és építész; Michelozzo di Bartolommeo munkája.
A tudósok nagyra értékelik eme friss felfedezéseket, s azt remélik, mindez hozzásegíti őket ahhoz, hogy Leonardo munkásságát nagyobb teljességében átlássák – teszi hozzá a The Independent cikkírója.

A toscanai születésű Leonardo da Vinci 51 évesen, 1503-ban tért vissza Firenzébe (ahová először 17 évesen sodorta az élet), miután hosszú éveket töltött Milánóban. Itt Ludovico Sforza herceg udvarában teljesített szolgálatot; s annak ellenére, hogy írásaiban elítélte a háborút és az erőszakot, az udvarnál különféle harci eszközöket tervezett. Sforza végül is ezekből a tervekből semmit sem valósított meg, és nem is vette igénybe Leonardo hadmérnöki képességeit.

Leonardo da Vinci kiterjedt munkássága és széles érdeklődési köre ellenére meglehetősen kevés az utókorra maradt műveinek száma; leginkább csak rajzai, festményei és vázlatfüzetei maradtak fent. „Az utolsó vacsora„, a „Mona Lisa” és a „Szent Anna harmadmagával„ alkotója 1519-ben halt meg Franciaországban.

A kolostorban évszázadokig „szunnyadó” tanulmányműhely mostani felfedezése éppen egybeesik azzal a január 11-én Rómában nyílt kiállítással, mely a mester repüléssel és egyéb mechanikai eszközökkel foglalkozó tanulmányait, s vázlatait mutatja be a nagyközönségnek – írja a brit The Independent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.