A kollektív bűnösség elvére épülő Benes-dekrétumok szlovákiai magyarok százezreit tették jogfosztottá és földönfutóvá a második világháborút követően. Hatásai még mindig érezhetőek, hiszen semmissé tételükre a mai napig nem került sor. A Benes-dekrétumok továbbélése azonban nemcsak a felvidéki magyarok megaláztatásának utólagos legitimálása, de szöges ellentétben áll az újraegyesült Európa szellemével is – fogalmaz Németh.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kezdeményezi, hogy a magyar kormány változtasson a magyar érdekeket súlyosan sértő álláspontján és támogassa az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt fekvő indítványt, amely a kérdés napirendre tűzését célozza az ENSZ magasabb fórumain – áll a dokumentumban.
A külügyi szóvivő viszont közleményében arról tájékoztat: az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának országhelyzetekkel foglalkozó munkacsoportja bizalmas eljárásban, zárt ülésszakon második alkalommal tárgyalta a Benes-dekrétumok kapcsán Szlovákia ellen benyújtott panaszok ügyét. Az öt tagból álló munkacsoportnak Hollandia, Zimbabwe, Kuba és Szaúd-Arábia mellett Magyarország is tagja, s idei egy hetes ülésszakukat február 7-11 között tartották Genfben. Polgár Viktor hozzáteszi: a Szlovákia elleni panaszok ügye szerepelt az EU tagállamai közötti genfi konzultációkon, ám „a konklúzió szerint a Szlovákia ellen benyújtott panaszok ügyét nem szükséges tovább tárgyalni a munkacsoportban, mivel a Benes-dekrétumok ügyének nem megfelelő fóruma az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága. Az EU szolidaritás elvének megfelelően Magyarország csatlakozott a kialakult konszenzushoz. Egy tagállamot érintő ügy kezelésének – megítélésük szerint is – az unión belül van az elsődleges fóruma” – írja Polgár Viktor, hozzátéve: a munkacsoport szavazás nélkül olyan egyhangú döntést hozott, amely szerint nem tárgyalják tovább a Szlovákia ellen benyújtott emberi jogi panaszok ügyét.
streaming
Megnéztük a streaming új sikerfilmjét, A könyvelő 2-t
