Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net) konzervatív napilap vasárnapi számában Markus Wehner Moszkva tűnőben lévő befolyása címmel elemzi a poszt-szovjet térség helyzetét.
A Szovjetunió nem tér vissza. Aki azt hiszi, hogy a birodalom új köntösben támad fel, azt az Oroszország szomszédságában élő népek jobb belátásra bírják. Először a grúzok küldték Eduard Sevardnadzét nyugdíjba, majd az ukránok zavarták el Leonyid Kucsma klikkjét. Most az első közép-ázsiai népként a kirgizek kényszerítették Aszkar Akajevet menekülésre, méghozzá döbbenetes gyorsasággal.
Minden különbözőség ellenére a három forradalom jelentése egyértelmű: világosan elutasítják a „keleti demokráciát”, azt a modellt, amit Vlagyimir Putyin és a többi uralkodó az egykori Szovjetunió területén képvisel. Ezen koncepció szerint a látszatdemokrácia intézményei azt a célt szolgálják, hogy egy család, egy klán hatalmát garantálják. A tifliszi, kijevi és biskeki forradalmak arról tanúskodnak, hogy Moszkva birodalmi külpolitikája kudarcot vallott. A Szovjetunió utódállamai nem tekintik magukat tovább a Kreml befolyási övezetének. Vonzónak tűnik ezzel szemben a Nyugat – a szabad választások eszméje, a független bíróságok és a valóban demokratikus intézmények.
Kirgizisztán szomszédai, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Kazahsztán lezárták határaikat „a kirgiz betegség ellen”, az ottani média elhallgatja a történteket. Kazahsztánban – ahol Nurszultan Nazarbajev a piacgazdaság és a családi uralom ötvözésén dolgozik – könnyen elképzelhető a kirgiz forgatókönyv megismétlődése. Oroszországban is sokan kérdezik, meddig viseli még el a lakosság a gyámkodást.
A tifliszi, kijevi és biskeki forradalmak a Nyugat, a szabad Európa győzelmei. Ennek vezetői azonban gyakran csodálkozva tekintenek a keleten történő eseményekre, hiszen most omlanak össze olyan kedvessé vált klisék, miszerint ezekben az országokban „amúgy sem lehet semmit sem tenni”. Ha a régiót csak Moszkva perspektívájából szemlélik, mint azt oly szívesen teszik Párizsban, vagy a berlini kancellári hivatalban, akkor az ukrán, grúz vagy kirgiz társadalmat könnyen szem elől veszítik. A keleti forradalmak egyúttal szegénységi bizonyítványt állítanak ki az európai külpolitikáról is, amely az összes, a szabadságról, mint zsinórmértékről alkotott vízióját feladta, és egyedül a stabilitás maximájától és a külügyi presztízsnyereségtől hagyja magát vezettetni.
origo.hu
Választókerületi módosítás: Budapest lakossága jelentősen lecsökkent, Pest megyéé jelentősen nőtt
