Joseph Ratzingert választották pápának a választásra jogosult bíborosok kedden a római Sixtus-kápolnában. A 78 éves bíboros személyében a 265. egyházfő lép trónra a szent városban. XVI. Benedek beiktatási miséje április 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Szent Péter téren, ma 9 órakkor pedig az új egyházfő misét celebrál az összes bíboros részvételével a Sixtus-kápolnában.
Az új pápa szeretetteljes üdvözletét és áldását küldi a magyar népnek – mondta Erdő Péter prímás, bíboros a konklávé befejezése után, a Szent Márta házban tartott közös bíborosi vacsorát követően.
A döntést jelző fehér füst kedden 18 óra előtt egy-két perccel jelent meg a kápolna kéményében, majd néhány perccel később megszólalatak a Szent Péter bazilika harangjai is, megerősítve a füst által adott jelzést. A harangszó hallatára tömegesen kezdtek áramlani az emberek a Szent Péter térre, amit közel negyed óra alatt teljesen ellepett a tömeg. Amikor az új pápa nevének bejelentésére hivatott Medina Estevez bíboros és Ratzinger bíboros háromnegyed hét körül a vatikáni pápai palota erkélyére lépett, már tízezrek várták ujjongva a katolikus egyház új vezetőjét a téren. A bíborosok testülete ma négy óra után ült össze újra, hogy szavazzanak II. János Pál pápa utódjáról, miután a korábbi szavazási fordulók tegnap és ma délelőtt eredménytelenül végződtek.
Ratzinger bíboros pápaként a XVI. Benedek nevet választotta. Miután Estevez bíboros bejelentette nevét, az új egyházfő rövid üzenetet intézett a tömeghez, megemlékezve elődjéről és közeli barátjáról, II. János Pálról is. „Drága fivéreim és nővéreim, a nagy pápa, II. János Pál utódjául engem, az Úr szőllőskertjének egyszerű és alázatos gondozóját választották a bíborosok” – mondta. Ezt követően elmondta a hagyományos Urbi et orbi kezdetű, Róma városának és a világnak szóló áldást.
Az új egyházfő már a választási eljárást megelőzően is az esélyesek közé tartozott, bár volt, aki úgy vélte, hogy hajlott kora miatt győzelme nem lenne túl szerencsés. Személyében II. János Pál legközelebbi munkatársa és barátja került a katolikus egyház vezetőjének székébe. A kommentárok szerint a német bíboros – aki a nyolcadik német pápa – a konzervatívabb szárnyat képviseli az egyházon belül. Az 1730-ban pápává választott XII. Kelemen óta, aki szintén 78 évesen került az egyházfői trónra, Ratzinger a legidősebbként megválasztott vezető a katolikus egyház élén.
Ratzinger bíboros 1927. április 16-án született a bajor Marktl am Inn faluban. Egyházi pályafutása meredeken ívelt felfelé. Fiatalon egyetemi tanár, később zsinati tanácsadó, 1977-ben München és Freising érseke, majd hamarosan, 1981-ben a Hittani Kongregáció prefektusa lett. Húsz éve szolgált elődje mellett, főkormányzója a a pápai úgynevezett Bibliai Testületnek, valamint a Nemzetközi Teológiai testületnek is, s mint e hivatalok viselője, II. János Pál fő ideológusának is tartották.
(Forrás: CNN, Reuters, BBC, katolikus.hu, InfoRádió, Magyar Rádió, hirado.hu)
Magyarországi reagálások a pápaválasztás eredményére
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek körlevélben rendelte el, hogy az új pápa, XVI. Benedek megválasztása tiszteletére hazánkban az esti harangszó után negyedórára megkondultak a római katolikus templomok harangjai – jelentette a Magyar Rádió. Vasárnap valamennyi templomban a szentmisék végén Te Deum tartanak és eléneklik a Pápai himnuszt. A beiktatás ünnepén a „hívek közös könyörgésében” külön is imádkoznak az újonnan megválasztott katolikus egyházfőért; a kánonban később már az újonnan megválasztott pápa azaz XVI. Benedek neve említendő Erdő Péter bíboros, prímás körlevele szerint.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára biztos abban, hogy a legkiválóbb választás a katolikus egyház élére Joseph Ratzinger – közölte a közszolgálati rádió. A magyar főpap szerint XVI. Benedek pápa távlatokat látó, az egyházat a jövőben elképzelni tudó személyiség. Veres Andrásnak meggyőződése, hogy az új pápa folytatja a második vatikáni zsinat által elindított megújulást az egyházban, és ezt eredményesen fogja tenni.
Bölcskei Gusztáv református püspök briliáns felkészültségű teológusnak nevezte Ratzinger bíborost. Mint mondta: nagy befolyású és tekintélyű vezetője volt eddig is a vatikáni apparátusnak, különös tekintettel a tanbeli kérdésekre, tehát komoly meglepetést nem okozott a megválasztása.
Szebik Imre, az Evangélikus Egyház elnök-püspöke a magyar evangélikusok nevében üdvözölte az új pápát – tudatta a rádió. Azt kérte XVI. Benedektől, hogy „imádságában hordozza az egész teremtettség életét, az evangélium terjesztését és árassza Krisztus fényt, világosságot adó irgalmát szolgálata teljes idejében„.
Mádl Ferenc köztársasági elnök szlovéniai útján örömmel értesült arról, hogy Joseph Ratzingert bíborost pápává választották, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új katolikus egyházfő a világbékéért kíván munkálkodni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben fejezte ki jókívánságait kedden este abból az alkalomból, hogy a pápaválasztó konklávé Joseph Ratzinger német bíborost választotta meg az új pápává – közölte az Objektív Hírügynökség a Miniszterelnöki Kabinetiroda Sajtófőosztályának közlése alapján. A miniszterelnök biztosította XVI. Benedek pápát Magyarország eltökéltségéről a Szentszékkel való jó viszony továbbfejlesztése mellett, és arról, hogy a vatikáni–magyar kapcsolatok alapja a jövőben is a rendszeres és nyitott párbeszéd marad.
„Az MSZP üdvözöli XVI. Benedek pápa, Vatikán állam új államfőjének megválasztását” – olvasható a párt MNO-hoz eljuttatott közleményében. A dokumentum örömhírnek nevezi a történteket, ami új reménységgel tölti el a szíveket. Az új egyházfőnek a nagyobbik kormánypárt sok erőt és állhatatosságot kíván embert próbáló feladataihoz.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség közleménye szerint az lett a pápa, aki Európát és a világot eddig is szüntelenül emlékeztette az élet alapvető értékeire: a hitre, a reményre és a szeretetre. „Tudjuk, hogy Európa lelki és erkölcsi megújulása XVI. Benedek pápaságával újabb esélyt kap” – fogalmaz az MNO-hoz eljuttatott dokumentum.
Ki volt XV. Benedek?
XV. Benedek – polgári nevén Giacomo della Chiesa – 1854. november 21-én Genovában született, s 1922. január 22-én hunyt el Rómában. 1914 és 1922 között ült Szent Péter trónján. Giacomo della Chiesát X. Pius 1907-ben nevezte ki bolognai érsekké, majd 1914-ben megkapta a bíborosi süveget. Ugyanabban az esztendőben, néhány nappal a világháború kirobbanása után, szeptember 3-án pápává választották. Annak ellenére, hogy Olaszország 1915-ben az antant oldalán hadba lépett, s személyesen is Franciaországgal szimpatizált, semlegességét megőrizte, s jó kapcsolatokat ápolt Béccsel és a Habsburgokkal is. Már 1914. novemberi 16-i enciklikájában a békéért szállt síkra. 1917. augusztus 1-jén a testvérgyilkos harc borzalmaitól megrendülten diplomáciai úton fordult a hadviselő felekhez a harcok beszüntetése érdekében. A háborút követően tiltakozott a versaillesi békerendszer igazságtalanságai ellen. XV. Benedek – főként a háború miatt – nem tudta céljait megvalósítani.
