A 2004-es népegészségügyi jelentés szerint a halálozás terén Magyarország és az EU–15 között hatalmas különbségek vannak. A 2000. évi adatok szerint a férfiak halandósága 69, a nőké 56 százalékkal haladta meg az uniós átlagot – írja a Napi Online. Az egyes halálokok szerint is nagy különbségek mutatkoznak: a méhnyakrákhoz kötődő halálozás 170 százalékkal, a gyomor és bélrendszeri megbetegedésekben bekövetkező halál 176 százalékkal, a szív és érrendszeri megbetegedések esetén pedig 110 százalékkal haladta meg Magyarország az uniós átlagot. Ami a rákhalálozást illeti, Magyarország már a nyolcvanas években első volt Európában, azóta is tartja ezt a dicstelen helyet.
A jelentés szerint az ország egyes régiói között is hatalmas különbségek vannak. 2002-ben az összhalálozás a nők esetében az Észak-Alföldön, a férfiak esetében Észak-Magyarországon volt a legmagasabb. A legalacsonyabb értékek Közép-Magyarországról és Nyugat-Dunántúlról származnak. Magyarországon százezerből átlagosan 324-en halnak meg valamilyen daganat miatt. Férfiak esetében Észak-Magyarország, a nők esetében Közép-Magyarország emelkedik ki. A keringési rendszer betegségei miatt bekövetkező halál a Dél-Alföldet sújtja leginkább. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatai szerint 2002-ben e halálok áltagosan 665,2 ember halálát okozta Magyarországon – százezerből átlagosan 642,5 férfi és 685,8 nő halt meg.
A dél-alföldi adatok a férfiak esetében 78,5-del haladják meg az országos átlagot és 119,7-del a legjobb adatokkal rendelkező Közép-Magyarországot. A nők esetében pedig 72, valamint 157,8 az eltérés (a nőknél Közép-Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb számokkal).
A népegészségügyi jelentés több tényezőt vizsgálva deríti fel a halálozás egyenlőtlenségeinek okait. Általában el lehet mondani, hogy a magasabb társadalmi státusú egyének tovább élnek. A képzettség, a jövedelem, a családi állapot, a foglalkozás és a lakóhely is hatással van életesélyeinkre.
A családosak általában hosszabb ideig élnek, egyrészt mivel megfigyelhető, hogy a krónikus betegségben szenvedők nem házasodnak, másrészt viszont a család egyfajta védő funkciót is ellát: szabályozza az egészségmagatartást. A kutatók a kistérségek jellemzőit is vizsgálták: fordított arány mutatkozott a komplex fejlettség, elvégzett átlagos osztályszám, egy főre jutó jövedelem, adózók aránya, vezetékes telefonok, személyautók, a kábeltévé-előfizetők száma, a csatornázottság mértéke, az átlagos településméret és a halandóság között.
Egyenes arány mutatkozott a munkanélküliség, a depresszió mértéke, a roma nemzetiségűek aránya, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban dolgozók aránya, az élve születési arány és a közgyógyszerellátásban részesülők mértékével. Az iskolázottság is meghatározhatja a leélt éveink számát: egy 1999-es felmérés szerint azok a fiúk, akik 0–7 osztályt végeznek el, 43 százalékban élik meg a 60. életévüket, a 8–11 osztályt elvégzők 63 százaléka, a 12–14 osztályt elvégzőknek a 77 százaléka, a legalább 15 osztályt elvégzőknek pedig 88 százaléka éli meg ezt a kort. A lányok ugyanezen osztályok elvégzése esetén 77, 84, 89 és 92 százalékban élik meg a hatvan évet.
(Napi Online)
origo.hu
Egy tárnoki férfi végzett a lakótársa kutyájával, mert az állat mindig megugatta
