Pünkösd, a Szentlélek csodája

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés, a pünkösdi király- és királynéválasztás, valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés.

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész „ötvenedik” szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. A keresztények Pünkösdkor azt ünneplik, amikor Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik.

Pünkösdhöz számos jellegzetes szokás kapcsolódik. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adatok. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben már választottak pünkösdi királyt, akinek hatalma egy évig tartott. A pünkösdi királyi címet az ügyességi versenyek nyertese érdemelte ki, aki aztán egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, minden kocsmában ingyen ihatott. Általában ő lett a legények vezetője is az adott évben.

Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római Floráliákra időpontja, és a régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy ne csapjon a házba a villám.

A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon jellemző szokás. Általában 4 nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat mondanak. Az eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

A pünkösdölés hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött.

Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Szokás volt a mátkálás is: a legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki, ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.

A törökbasázás, borzakirály, rabjárás csak egyes területeken volt jellemző pünkösdkor. Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Erről a területről ismert szokás az is, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”

Egyes területeken pünkösdkor állították a májusfát, ahol ezt már megtették május 1-jén, ott ezeken a napokon döntötték ki.

Pünkösdi vigasságok Ópusztaszeren

Május 16-án hagyományosan pünkösdi vigasságokat tartanak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A skanzen házait ezen a napon régi szokás szerint bodzaágakkal diszítik. A délelőtt folyamán az emlékpark lovasai különböző virtuskodással döntik majd el, ki a legrátermettebb a pünkösdi király címre. A lovasok erő- és ügyességi próbái után idén első alkalommal a vállalkozó szellemű vendégek is összemérhetik tudásukat, egy hagyományos feladatokon alapuló csapatversenyben. Emellett lesz pünkösdi muzsika, kézműves bemutató és a honfoglalás korát megidéző haditorna is.

Idén is lesz Magyarpolányi Passió

Pünkösd idején az 1200-as lélekszámú kis bakonyi faluban, Magyarpolányon népművészeti kiállításokkal, zenei programokkal, és az országszerte ismert passiójátékkal várják az érdeklődőket.

(Forrás: sulinet.hu. origo.hu, múlt-kor.hu)