Stern (stern.de)
A félbulvár hamburgi hírmagazin Romániának sikerül a csatlakozás című cikkben a bukaresti külügyminiszter megmagyarázza, hogy mit veszít Európa, ha országát nem veszik fel az unióban 2007-ben. Megtudható, hogy Románia stabil, 22 milliós ország, mely jelentős eredményeket ért el a nemzetközi terrorizmus, az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Emellett Európa érdekeit képviseli a vele szomszédos régiók irányába, Oroszország, Törökország és az egész fekete-tengeri térség felé. Mint Ungureanu mondta: vírusként fertőzi meg az európai értékekkel a szomszédos országokat.
Arra a riporteri kérdésre, hogy egyesek Németországban Romániát szegényháznak, valamint a nagy számú roma lakosság miatt cigányállamnak tartják, a bukaresti diplomácia vezetője közölte: a kétoldalú kapcsolatokat nem lehet ilyen előítéletekre alapozni. Hozzátette: ezen vélekedéssel szemben egy olyan ország vagyunk, melynek kiválóan képzett a lakossága. Egy nehéz időszakban képesek voltunk magas gazdasági növekedést elérni, a turizmustól a csúcstechnikán keresztül az energiaszektorig Románia számtalan befektetési lehetőséggel rendelkezik.
Ungureanu szerint nem kell tartani az Európát elözönlő román munkavállalóktól. „Mi románok igencsak ragaszkodunk a szülőföldünkhöz. Nem sokan fognak hosszú távon is nyugaton maradni. A külügyminiszter szerint elképzelhető egy fordított irányú, az EU-ból induló népvándorlás is. Úgy véli: Romániában remek munkahelyeket találhatnak az Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Magyarországról és máshonnan érkező menedzserek, szakácsok, mérnökök.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A mindennapi önkiszolgálás című vezető anyagában mutatja be, miként használják ki az úgynevezett Hartz IV reform törvényi szabályozásának ellentmondásosságát a munkanélküliek és a munkakerülők. A történet abszurditását jól jelzi, hogy a szociális és munkanélküli segély egybeolvasztása, a Hartz IV volt az a reformlépés, amibe a Schröder-kormány végül is belebukott, s amelynek következtében a Baloldali Párt-PDS képes volt az idei választásokon megduplázni 2002-es voksainak számát.
Az év elején életbe lépett Hartz IV reformtól annak készítői a költségvetés terheinek csökkenését várták, mára kiderült: a rossz törvény miatt az idei büdzsében tervezett 14,6 milliárd euró majd duplájára nőtt, de óvatos becslések szerint is 25,6 milliárd eurót kell a szövetségi kormánynak lecsengetnie. Ma már a törvénytervezet kiagyalói, Wolfgang Clement (SPD) gazdasági és munkaügyi miniszter is elismeri: a jogszabály megbukott. A szövetségi kormány a törvény előkészítésekor 3,45 millió igénylővel számolt, ehelyett ez évben 5 millió kérvény futott be az új, németül „jobcenternek” elkeresztelt Munkaügyi Központokhoz. Mivel a nürnbergi székhelyű hivatal monstrum saját maga átszervezésével volt elfoglalva, a gyakorlatban képtelennek bizonyult a kérvények és bennük foglaltak valóság tartalmának alapos ellenőrzésére. Mindmáig nem üzemel például az a software, melynek a legalapvetőbb visszaéléseket kellene kiszűrnie.
A lap a csalástechnikákból is bemutat párat. A szociális segélyben a szülőknek hozzá kellett járulniuk munkanélküli, de munkaképes gyermekük eltartásához. Az új szabályozásban ez már nem kötelező, így az önálló életre vágyó csemeték lakhatási és önfenntartási költségeinek jelentős részét most a közösséggel fizettetik meg. Sőt számos esetben előfordult, hogy a gyermek arra hivatkozva kért és kapott több száz eurónyi albérleti támogatást, hogy szüleinek fizet a családi házukban lakhatásáért.
A törvény értelmében, aki partnerével együtt él és annak jövedelme van, az nem tarthat igényt az új fajta munkanélküli segélyre. Ezért gyakran együtt élő párok pusztán „kényszer-lakóközösségnek” deklarálják magukat. Megtörtént, hogy az ellenőrök elől egy szál alsóban menekült el egy be nem jelentett „partner”.
Nagyvárosokban jelentősen megnőtt az unióból érkező külföldiek segélyigénylése, amit szintén az új szabályozás tett könnyebbé. Az üres kasszájú önkormányzatok úgy próbálnak megszabadulni a munkaképtelen segélyezettektől, hogy egyszerűen munkaképesekké nyilvánítják őket, mert ebben az esetben az új szabályozás értelmében már a szövetségi kormány kénytelen gondoskodni róluk.
Egyre több szabadfoglalkozású is igényli a segélyt. Egyrészt csökkent az erkölcsi gátlás, amióta azt nem a szociális osztályokon kell igényelni, hanem a helyi „jobcenterekben”. Másrészt jelentősen növekedett a vonzerő azáltal, hogy az új szabályozásban a viszonylag magas egészségbiztosítási költségeket az állam állja.
Időközben egész tanácsadó irodalom keletkezett a törvényi szabályozás kiskapuinak kijátszására. Az egyik legismertebb, 364 oldalas vezérfonal immár a 23. kiadását éli meg.
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
