Deutschlandradio (dradio.de)
A német közszolgálat rádióban Georg Gruber „Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg, az ír sziget teljes függetlenségéért küzdő fegyveres mozgalom – a szerk) csatolt részétől a modern pártig” címmel emlékezik meg a 100 éves Sinn Feinről. Az IRA most feladja fegyveres harcot, és késznek mutatkozik a fegyverletételre – emlékeztet a Deutschlandradio. Az Észak-Írország békéje felé tett történelmi lépés meghatározó ereje a Sinn Fein volt, az IRA politikai szárnya, mely korábban már elhatárolódott az erőszaktól, mint a függetlenségért folytatott küzdelem eszközétől. Paradox módon a Sinn Fein csak nagyobb zavargások után ért el komolyabb támogatottságot. A mozgalom megalapításának számítják 1905. november 28-át, amikor Arthur Griffith újságíró egy dublini gyűlésen megfogalmazta a független ír politika körvonalait. Az előadás címe „Sinn Fein” – „mi magunkért” volt. Politikánk célja – hangzott Griffith hitvallása – népünk önbizalmát helyreállítani, s az ír fővárosban egy nemzeti törvényhozást létrehozni, mely rendelkezne az ír nemzet erkölcsi tekintélyével. Griffith az általa írt, „Magyarország feltámadása” című könyv révén vált ismertté, melynek alaptézise szerint Magyarország azért nyerte vissza függetlenségét, mert megtagadta, hogy képviselőket küldjön a bécsi parlamentbe. Ez a tett példaképül szolgált az ír pártoknak, melyek nem kívántak képviselőket küldeni az alsóházba, hogy így kérdőjelezzék meg a brit intézmények legitimitását. Annak ellenére, hogy Griffith elutasította az erőszakot, a Sinn Fein már a korai éveiben is kapcsolatokat tartott fel az Ír Köztársasági Testvériséggel, ami az IRA előfutára volt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Horst Bacia Jobbat tenni című barcelonai tudósításában ismerteti a katalán nagyvárosban tartott EU és Földközi–tenger országai közötti tárgyalásokat. Az EU–mediterrán együttműködést – amit az EU-zsargonban Barcelona-folyamatnak hívnak – 1995-ben a külügyminiszterek hívták életre. Most azonban a tervek szerint az állam- és kormányfők találkozója lett volna. De számos meghívott partnerország vezetőinek, úgy tűnik, ismét volt fontosabb dolga, így most is csak a külügyminisztereket küldték Barcelonába. Legmagasabb szinten a palesztinok és törökök képviseltették magukat, bár Ankara uniós tagjelöltként már más kategóriába tartozik. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy a líbiai Kadhafi vajon felhasználja-e országa megfigyelő státusát a tőle megszokott színpadias fellépésre. A társulási szerződések időközben már minden állammal elkészültek: az Algériával aláírtat még ratifikálni kell, míg Szíriával szintén befejezték a tárgyalásokat, ám egyelőre jegelik a Damaszkusszal kötött megállapodást. Törökországtól eltekintve, mellyel a csatlakozási tárgyalások október 3-án megkezdődtek, valamint a tagságra még esélyes Izraelt leszámítva, a többi országnak esélye sincs az uniós tagságra. Ezáltal a reformok keresztülvitelének egyik legfontosabb nyomásgyakorló eszköze veszett el.
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó