Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Kim Rahir Már tízévesek a bűnbandáknak dolgoznak című írásában a „rend” helyreálltát követő franciaországi helyzettel foglalkozik.
A lázongás hetei után a bűnözői „normalitás” tér vissza a francia elővárosokba: egy mindennapos, a helyi főnökök által uralt árnyékgazdaság. Gyakran maga a rendőrség is profitál ebből a helyzetből – hiszen a bandavezérek rendet tartanak olyan negyedekben, ahol az állam elveszítette a hatalmát. Ez az elővárosi árnyékgazdaság a törvénytelen és féllegális tevékenységek egész palettáját foglalja magába. A klasszikus bűnözés, mint a drogkereskedelem, a pénzmosás, gépkocsilopás, vagy hamisítás áll az egyik oldalon. A másikon olyan be nem jelentett szolgáltatások, mint például az illegális autójavító műhelyek.
Az őrködő tízévestől az egészen a nagyot szakító drogbáróig mindenki megtalálja helyét ebben a szürke gazdaságban. Az így kialakuló illegális hálózatok gyakran válaszok a törvényes állami és gazdasági struktúrák eltűnésére. Az egyik legújabb virágzó árnyékgazdasági üzletág a látszatházasságok ipara, mert ezekkel viszonylag gyorsan és egyszerűen a bevándorlási papírokat rendbe tenni. A Seine-Saint-Denis megyéhez tartozó Aulnay-sous-Bois-ban becslések szerint minden negyedik házasság pusztán látszat életközösség, vélekedett egy városi hivatalnok a múlt héten a televízióban. Hasonlóan a közelmúltban vált virágzó üzletággá az üres, állami lakások kiadása, ahol a helyi maffia vezérek az utolsó filléreket szedik ki a legszegényebb emberekből.
Franciaországban még közelítő becslések sem léteznek a szürkegazdaság valódi méreteiről. Az állami statisztikai hivatal 16 és 80 milliárd euró közé teszi az éves fekete piaci tevékenységeket, ami nagyjából a GDP 1-5 százalékát jelentené. A kérdéssel foglalkozó szakértők, mint pl. Jean-Paul Gourevitch a „L'économie informelle” (kb. illegális gazdaság – a szerk.) című könyvében nagyjából 300 milliárd eurósra becsüli a szürke gazdaság éves bevételeit. „Ott olyan sok pénzt fölöznek le, amit számokban szinte képtelenség kifejezni” – vélekedik Patrick Yvars, a rendőrségből, vám és pénzügyőrökből, a csendőrségből felállított alakulat a GIR Hauts-de-Seine megyei parancsnoka.
Szakértők szerint ezeken a helyeken hiba lenne „törvénytelen övezetekről” beszélni. „A valóságban ezen területeken egy új, csak az adott területre érvényes „jog” született meg.” S ennek a jognak következetesen érvényt is szereznek erősíti meg Dominique Planchon, Hauts-de-Seine megyei rendőr és a rendőrszakszervezet, a SGO-FO vezetője.
Jó példát mutattak erre a legutóbbi lázongások: azok a városrészek, melyek a legnagyobb kábítószer kereskedelmi központoknak számítanak, többnyire megkímélték a rombolástól és gyújtogatástól. „A nagy kábítószer kereskedők nyilvánvalóan kiadták a fiataloknak a jelszót, maradjanak nyugodtan” – vélekedik Planchon. Így térség két jelentős kábítószer kereskedelmi központjában gyakorlatilag semmilyen pusztítás nem történt, sőt ezek a területek még profitáltak is a máshol történt az összecsapásokból. „Seine-Saint-Denis megyében rövid időn belül nyüzsögtek a rendőrök, ami a drogkereskedelem ideiglenes összeomlásához vezetett. Ezt az üzletet a Hauts-de-Seine megyei kábítószer kereskedők teljesen átvették”, ecseteli a rendőr az új helyzetet.
Sokak számára – akiknek nincs esélyük a legális gazdaságban tevékenykedni – a fekete munka és a bagatell bűnözés az egyetlen lehetőség, hogy valamiként elvegetáljanak. Sőt számos rendőr szerint az egyetlen mód arra, hogy a fiatalok többé kevésbé nyugodtan maradjanak. Névtelenségbe burkolózva egy Val-d'Oise-i fedett nyomozó úgy fogalmazta meg keserű tapasztalatait: „Az illegális gazdaság nélkül biztosan minden nap kővel dobálnának meg bennünket”.
Handelsblatt (handelsblatt.com)
A tekintélyes düsseldorfi gazdasági napilap Az EU zöld utat adott az EO.N-nak Magyarországon című írásában arról számol be, hogy a brüsszeli bizottság minden valószínűség szerint engedélyezni fogja a német energiacégnek a MOL gázüzletágának felvásárlását. Bizalmas információkra hivatkozva a Handelsblatt valószínűsíti, a versenyjogi fenntartások miatt Brüsszel az engedélyt több feltétel teljesítéséhez fogja kötni.
A bizottság a budapesti versenyhivatalnak már megküldte a 150 oldalas jelentését. Ebben többek között az áll, hogy a düsseldorfi konszernnek néhány módosítást kell eszközölnie az ajánlatában, hogy ezzel elhárítsa a verseny útjában álló akadályokat.
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó