Kemény választási harc várható Magyarországon

Megkezdődött a kampány Magyarországon – írja a Wiener Zeitung, amely a Fidesz szövetségi gyűlésen és az MSZP-nagygyűlésen történteket idézi. A Der Spiegel a média franciaországi lázongásokban betöltött szerepéről cikkez. Sokan kritizálják az EU-t, amiért Macedóniának is megadná a tagjelölti státust – így a Die Presse.

2005. 11. 11. 9:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

A bécsi lap Magyarország: a választási harcosok beléptek az arénába című írásában foglalkozik az itthoni kampánykezdettel.

Öt hónappal a magyarországi választások előtt megkezdődött a választókért folytatott küzdelem – írja a lap. 13 ezer híve előtt a konzervatív ellenzéki Fidesz-MPSZ bemutatta mottóját: „Változás 2006”. A Wiener Zeitung szerint a Fidesz elnöke, Orbán Viktor nyilvánvalóan az idősebb választókat kívánta megszólítani, akik 1989 előtt kompromussziumot kötöttek a kommunista rezsimmel. Orbán a magyarok elszegényedéséről szólt, és több megfontoltságot követelt a politikában. A Fidesz elnöke szerint nem becsülik meg a tisztességes munkát, a bérek nem tartanak lépést az áremelkedésekkel, és a mai Magyarországon jobban megéri trükközni, mint dolgozni. Orbán kétségét fejezte ki, hogy valaki rendes munkával elérhetné a luxusbaloldal életszínvonalát.

A kormányzó szocialisták sem maradtak tétlenek. Hat héttel ezelőtt már elkezdtek egy imázskampányt az „Igazságosság, Biztonság, Bátorság” mottóval – írja a lap. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint a vörösök néhány százalékpontra megközelítették a Fideszt, sőt két elemzés szerint már a vezetést is átvették. Ezentúl az MSZP kampányában Orbán Viktor személyére koncentrál, a FIB rendezvényén a 15 ezer megjelent előtt a Fidesz elnökén és a párt vezető személyiségein gúnyolódtak videóklipekkel. A FIB elnöke Kommásy Ákos Orbánt egy római császárhoz hasonlította, aki végül pucéran áll hívei előtt.

A magyar viszonyokhoz képest békés kampánykezdet ellenére mindkét nagy párt a konfrontációra építi kampányát. Ezt mutatják az elmúlt hónapok kísérletei, hogy a másik oldal pártvezéreinek korrupciós vádakkal és egyéb botrányokkal okozzanak politikai károkat – így a Wiener Zeitung. Kemény választási harc várható, a kommentátorok attól tartanak, hogy az ellenfelek a hazugságoktól és a manipulációktól sem riadnak vissza.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin A televízió képei erőszakra ösztönöznek? című, párizsi keltezésű írásában ismerteti a média lázongásokban betöltött szerepéről Franciaországban kibontakozó vitát. A randalírozók legutóbb egy forgatócsoport feltűnésének alkalmából két autót felgyújtottak.

Hogy hány autót gyújtottak fel az elmúlt éjszaka, azt két napja már nem lehet megtudni a francia LCI televíziós csatornából. A hírcsatorna a jövőben nem kíván ilyen statisztikákat nyilvánosságra hozni – nyilatkozta az LCI főnöke, Jean-Claude Dassier. A döntést egy közjáték előzte meg az egyik elővárosban. A megjelenő LCI forgatócsoport a következőket hallotta: „Itt a tv, filmeznek benneteket”. Ezután két autót közvetlenül a tévések szemei előtt gyújtottak fel.

A France3 adó hétfő óta nem közvetíti a mindennapi gyújtogatási statisztikát. Korábban a Liberation tudósított a kormány állítólagos a tévéállomásokhoz intézett felhívásáról, hogy rövidebb ideig tudósítsanak a rombolásról. A televíziócsatornák azonnal cáfolták ezt a híresztelést.

„A média csak ösztönzi a randalírozókat” – nyilatkozta Jaques Myard, a kormányzó UMP képviselője a Parisien című lapnak.
Az internetes tudósítások is felkeltették a nyomozóhatóságok figyelmét. A párizsi államügyész, Yves Bot lapinformációk szerint három internetes naplót távolíttatott el a világhálóról, mert véleménye szerint azok összecsapásokra biztattak és a rombolás irányításában is részt vettek.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák lap Az EU bizottsága új bővítést sürget című brüsszeli tudósításában számol be arról, hogy Brüsszel az EU már most is megmutatkozó túlterheltsége ellenére Macedóniának is meg kívánja adni a tagjelölti státust. A felvételi tárgyalások megkezdésének időpontjára konkrét javaslatot még nem fogalmaztak meg. Törökország tagsági érettségét a bizottság elégtelennek nyilvánította.

A bővítési biztos, Olli Rehn úgy fogalmazott, hogy akkor áll elő Brüsszel egy felvételi menetrenddel, ha az ország teljesítette a tagság politikai kritériumait. Rehn arra számít, hogy az EU állam- és kormányfői a december 15-16-i csúcstalálkozóján elfogadhatják a bizottság ajánlásait. A biztos szerint Macedónia elméletileg már 2008-ban uniós tag lehet. Rehn visszautasítja azokat a szemrehányásokat, hogy egy ilyen lépés az EU „túlterjeszkedését” jelentené, valamint, hogy a lakosság félelmeiről és aggodalmairól nem vesz tudomást.

A bizottság felelősségteljes eljárását illetően Rehn a bizottság Ankara felkészültségéről készített kritikus országjelentését említette. Ebben dokumentálják azokat az eseteket, amely során Törökország megsértette az emberi jogokat. Horvátország esetében Rehn szerint a bizottság „nem állapított meg különösebb nehézséget”.

Az EU bizottság bővítési stratégiáját mind több bírálat éri. A CSU EP csoportjának vezetője, Markus Ferber az EU bizottság eljárását úgy kommentálta: az a szándék, hogy Macedóniával megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat, és azokat már 2008-ban befejezzék, azt mutatja, hogy a hivatal egyre inkább elveszíti a valósággal való kapcsolatát. A bővítési sebességet inkább lassítani kellene – közölte Ferber.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.