Kölner Stadtanzeiger (ksta.de)
A kölni napilap Az uniós tagállamok növelik a Blairre nehezedő nyomást című írásában foglalkozik az EU-költségvetésről folyó vitákkal.
Az EU-ban nő a brit miniszterelnökre nehezedő nyomás, hogy tegye lehetővé: még decemberben megegyezhessenek az uniós költségvetésről. Franciaország és Belgium felszólította a jelenlegi uniós elnököt, hogy tanúsítson rugalmasságot, valamint mielőbb hozza nyilvánosságra költségvetési terveit, ne állítsa kész helyzet elé partnereit. Közvetlenül Blair az új EU-tagokat informáló körútja előtt Budapest keményen bírálta a brit takarékossági javaslatot, miszerint éppen a legszegényebb régiók támogatásán kíván London takarékoskodni. Blair megismételte korábban már megfogalmazott, a mezőgazdasági politika reformjára vonatkozó feltételeit.
A pénzügyi tárgyalások legfontosabb kérdése nem a közös mezőgazdasági politika, hanem a brit visszatérítési rendszer – nyilatkozta a francia uniós miniszter, Catherine Colonna kedden. Blair kénytelen ezt a kedvezményezést elfogadni, és ezzel lehetővé tenni a megegyezést a két hét múlva sorra kerülő decemberi csúcson. Az uniós alkotmány, valamint a költségvetési megállapodás az unió kudarca, amely hitelvesztésével fenyegeti a gazdasági egységet.
A belga külügyminiszter, Karel De Gucht úgy vélekedett, hogy a költségvetési vita, valamint Blair tárgyalási taktikája miatt túl sok jót nem lehet a decemberi csúcstól várni. A brit elnökség ugyan a 2007-13-as költségvetés alapvető reformjára törekszik, de javaslatait csak egy héttel az állam és kormányfők csúcstalálkozója előtt kívánja bemutatni. „Ezzel gyakorlatilag elismeri, hogy most nem kíván e kérdésben megegyezésre jutni” – nyilatkozta De Gucht.
Az EU-ból kiszivárgott információk szerint a reform egyik eleme lenne, hogy 10 százalékkal csökkentenék az új tagállamoknak járó támogatásokat. Mint korábban Varsó, most Budapest is bírálta ezeket az elképzeléseket. „Blair javaslata olyan messze van a magyar érdekektől, hogy arra csak nemmel lehet válaszolni” – nyilatkozta kedden Gyurcsány Ferenc. „Lehet, hogy ebben a kérdésben az osztrák elnökség nagyobb megértést mutat az új tagállamok érdekei iránt, mint Nagy-Britannia” – vélekedett a budapesti kormányfő.
Az előző nap Varsó annak a gyanújának adott hangot, hogy Blair lefaragási terveivel növelni kívánja az új tagállamokra nehezedő nyomást, hogy a brit visszatérítési vitában nagyobb engedményekre kényszerítse őket. Az új varsói kormány azonban bízik abban, hogy az új német kancellár, Angela Merkel az új EU-tagállamok érdekében beavatkozik majd a vitába – nyilatkozta Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap a globalizáció szorításában kínlódó Berlinről ír. (Az írás apropója, hogy a német állami vasúttársaság vezetője, Hartmut Mehdorn bejelentette, Berlinből Hamburgba telepítik át a vállalat székhelyét, mert ezt a befektetők pozitívan értékelnék a cég tervezett tőzsdei bevezetésekor – K.L.)
„A régi gyorsabban pusztul el, mint ahogyan az új felnő” – így írja le egy biológus a válságba jutott ökológiai rendszer állapotát. A megfogalmazás érvényes Berlinre is, és attól származik, aki hivatalból felelős a metropolisz vitalitásáért.
Négyszázezer ipari munkahellyel rendelkezett Berlin 1990-ben. Százezer kevéssé termelékeny üzem tűnt el a város keleti részén, kétszázezer nyugaton, mivel a szubvenciók eltűnése, a rossz elhelyezkedés, a fojtogató bürokrácia és magas termelési költségek miatt veszteségessé váltak. Ez egy radikális változás egy olyan nagyváros identitásában, mely egykor a föld legnagyobb ipari metropoliszai közé tartozott, s most a globalizáció játékszereként kezdi magát azonosítani. A vasút és a Samsung mellett több ezer munkahelyet fenyeget a megszűnés veszélye. Ha a folyamatokban nem történik radikális változás, akkor Berlin öt év múlva már egyetlen ipari munkahellyel sem rendelkezik.
Financial.de
A gazdasági hírekre szakosodott hírportál a járulékok csökkentése miatt Ausztria nemzetközi összehasonlításban javuló darabbérköltségeiről számol be. Ausztria jelenleg a nemzetközi munkabérköltségek tekintetében a 9. helyen van. A legdrágább a munka Dániában, Norvégiában és Németországban. Az ipari javak előállításakor egy munkaóra Dániában 35 százalékkal drágább, mint Ausztriában, ahol az 20,80 euróba kerül ( 11,40 euró bér és 9,40 euró járulék). Norvégiában 31, Németországban 28 százalékkal, míg Svájcban, Belgiumban és Finnországban közel ötödével kerül többe egy munkaóra. Franciaországban a bérköltségek azonosak az osztrák színvonallal, Nagy Britanniában 4,5 százalékkal, Írországban és az USA-ban 10, Olaszországban 17 százalékkal, Spanyolországban ötödével alacsonyabb. Ausztria keleti szomszédai közül a munkaóra költségei 2004-ben Szlovéniában 40 százalékot tettek ki, Magyarországon az osztrák érték negyedét, míg Csehországban és Szlovákiában alig ötödét érték el. Az elemzés megjegyzi, ezeken az arányokon rövid távon főként a valutaárfolyamok ingadozása változtathat.
origo.hu
"Köcsögök, elküldtem a k.rva anyjába" - így beszél Magyar Péter az újságírókról
