burgenland.orf.at
A közszolgálati televízió várvidéki regionális stúdiója A karácsonyfa-termelők bizakodóak című írásában ad magyarázatok az osztrák optimizmusra. A várvidéki karácsonyfa-termelők számára most kezdődik a főszezon. Az elmúlt évek csekély forgalma után optimistán tekintenek az idei szezon elé – írja a lap.
Érdekvédelmi egyesületük vezetője, Maria Sommer szerint az árak egész Ausztriában emelkedtek, ezt azonban meghaladja a külföldi árak növekedése. Ezentúl érezhetően csökkent a németországi és dániai termőterület nagysága. A szomszédos országok konkurenciájától egyáltalán nem félnek – nyilatkozta Sommer. Hozzátette: mind többen érkeznek Magyarországról, hogy a Várvidéken vásárolják meg a karácsonyfájukat.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Tengeralattjárók Izraelnek című írásában számol be a Schröder-kormány utolsó haditechnikai export döntéseiről. Egyik utolsó intézkedéseként a a Schröder-kormány két vitatott fegyverexportnak adott zöld utat. Törökország Leopárd 2-es páncélosokat kap. Izrael két, közel egymilliárd euró értékű tengeralattjárót, ez utóbbi költségeinek egyharmadát a lap információi szerint Berlin állja. Az egymilliárd eurós költségek harmadát – kvázi Gerhard Schröder és Joschka Fischer búcsúajándékaként – leírhatja a zsidó állam. A szövetségi biztonsági tanácsban a távozó zöld külügyminiszter is hozzájárult az üzlethez.
Berlin hosszú ideig elutasította a tengeralattjárók társfinanszírozására vonatkozó izraeli igényeket, végül engedett Tel-Avivnak, amely kijelentette: a költségeket képtelenek egyedül állni. Az első Öböl-háborút követően a Kohl-kormány amerikai nyomásra három „Dolphint” szinte ingyen adott át az izraeli haditengerészetnek. A fegyvereket 1999-ben és 2000-ben szállították le, amelyek meg nem erősített információk szerint képesek olyan cirkálórakéták indító rámpájaként funkcionálni, amelyeket Izrael akár atom robbanófejekkel is felszerelhet. Ezzel a fegyverrel az izraeliek akár Iránt is elérhetik. Az új tengeralattjárókat olyan üzemanyagcellás motorral szerelik fel, amelyekkel hetekig a vízfelszín alatt maradhatnak. Az üzlet nem csak a kieli HDW hajógyárnak jött jól, hanem a berlini védelmi tárcának is: amíg az izraeli hajókat gyártják, addig elhalaszthatják saját tengeralattjáróik megrendelését, amire a mostani költségvetési helyzetben nincs pénz.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Dagad a BND botrány: Három évig szimatolt a riporter után című írásában foglalkozik a terebélyesedő németországi lehallgatási üggyel. A lap információi szerint a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) belső vizsgálata szerint a publicista Erich Schmidt-Eenboomot nem csak 1994-ben, hanem 1995-ben és 1996-ban is megfigyelte. A Focus riportere Josef Hufelschulte után a beszámoló szerint több, mint három évig, 1993–1996 között nyomozott a BND.
A magazin információi szerint az akcióért, újságírók célzott megfigyeléséért a QC 30 jelű megfigyelő osztály volt felelős, ráadásul évekig nem informálták akcióikról feletteseiket sem. A botrány kulcsfigurájának a QC 30 osztályának korábbi vezetője, az évekkel ezelőtt elhunyt Frank Offenbach fedőnevű BND részlegvezető számít.
A Focus információi szerint Offenbach miatt egy újabb botrány van kibontakozóban, aki illegálisan tartott otthon szigorúan titkos iratokat, amelyek a BND munkatársak lehallgatását dokumentálják. Offenbach, a BND egyik főnyomozója állítólagos árulók megfigyelésére adott utasítást, ellenőrizte alkoholfogyasztási és egyéb szenvedélyeiket, vagy éppen szerelmi életüket.
Az aktákat és megfigyelési videókat Offenbach kicsempészte a munkahelyéről és nem sokkal halála előtt átadta a kényes anyagokat a korábbi BND ügynöknek és a most publicistaként tevékenykedő Norbert Juretzkonak. Juretzko a Focus infromációi szerint egy könyvben kívánja feldolgozni a megszerzett dokumentumokat.
Berliner Morgenpost (morgenpost.berlin1.de)
A német fővárosi bulvárlap Lengyelország rakétapajzsot óhajt című cikkében foglalkozik Varsó katonai terveivel.
Alig alakult meg az új nemzeti-konzervatív lengyel kormány, azonnal megkezdődött a vita, miként vegyen részt Varsó az amerikai rakétavédelmi rendszerben. A szolidáris állam címet viselő kormányprogramban célként fogalmazódik meg az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerség elmélyítése, valamint az MDI rakétavédelmi rendszerben történő részvétel szándéka. Időközben hírügynökségek az amerikai hadügyminisztériumra hivatkozva megerősítették azokat a híreket, miszerint intenzív tárgyalások folynak a rakétavédelmi rendszer telepítéséről és már nincs messze a megállapodás sem.
A megbízhatónak tekintett lengyel lap, a Rzeczpospolita információi szerint Washington néhány évvel ezelőtt felajánlotta, Lengyelország adjon otthont az amerikai rakétavédelmi rendszernek. Később Washingtoni magas rangú látogatásaik során a lengyel politikusok ezt többször felajánlották, „de az amerikaiak nem éltek az alkalommal”. Most úgy tűnik, hogy Varsónak jók az esélyei. Lengyelország mellet egy ideig Magyarország és Csehország is szerette volna elérni, hogy oda telepítsenek egy MDI földi állomást. Nagy-Britannia és Dánia szintén hozzájárult egy radarállomás felállításához. Időközben kiderült, Csehország nem vesz részt a rakétavédelmi rendszerben. A brit Guardian értesülése szerint Lengyelország esetében nem csak egy radarállomás, hanem elhárítórakéták állomásoztatása is szóba került a kétoldalú tárgyalásokon.
Időközben elkezdődött a lengyelországi vita is. A távozó baloldali kormány kül- és hadügyminisztere, Adam Daniel Rotfeld és Jerzy Szmajdzinski bírálta az új kormány döntéseit. Szerintük Varsó nyomulása meg fogja rontani az EU-államokhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.
Az új lengyel hadügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a közelmúltig egy, az amerikai neo-konzervatívokhoz közelálló amerikai agytrösztben dolgozott, a következő hetekben Washingtonba látogat. Ott többek között a lengyel csapatok iraki jelenlétének 2006 végéig terjedő meghosszabbításáról fog tárgyalni.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
