Riadóztatták Juscsenko bizalmasait

Érezhetően fogy a bizalom az ukrán elnök iránt, aki közel egy éve irányítja az államot, sokak szerint nem éppen a megígértek szerint – írja a Der Spiegel. A Berliner Umschau viszot azzal foglalkozik, hogy a Némettországban a cigarettára kivetett magas adó miatt megjelent a Kelet-Európából érkező illegális áru.

2005. 11. 23. 7:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Spiegel (spiegel.de)

Az ukrajnai 2004. novemberi eufórikus időknek vége – írja a baloldali német hírmagazinban Alexander Schwabe A narancssárga forradalom szétrohadt című írásában, amelyben az elmúlt egy esztendőben Ukrajnában történtekkel foglalkozik. A szürke mindennapok utolérték az ábrándozókat és reménykedőket. Egyre ritkábban láthatóak Kijev utcáin a narancssárga sálak, sapkák, vagy karszalagokat. A forradalmi lelkesedés egy év alatt még azok esetében is elszállt, akik 2004-ben meghatározó szerepet játszottak a történésekben. A még mindig a mérgezés nyomait magán viselő Juscsenko és vonzó miniszterelnöke Timosenko kapcsolata is megromlott, s ennek végeredménye az lett, hogy Juscsenko szeptember elején menesztette a kormányfőt.

Egyre szaporodnak a kritikus hangok az egy évvel ezelőtt startolt reform-tervekkel előállt kormánnyal kapcsolatban. Az öt évvel ezelőtti Georgij Gongadze gyilkosság hátterének feltárása ügyében, gyanúsan és szégyenletesen nem történt előrelépés. Ugyan az új kormány elfogadott néhány korrupcióellenes jogszabályt, de a megígért igazságügyi reform elmaradt, s továbbra is a szovjet mintának megfelelően a főállamügyész nevezi ki a bírákat.

Várat magára a gazdasági fellendülés is. A befektetőket elrettentik a kormányon belül állandósult viták, melyek főként azzal foglalkoznak, mit és milyen gyorsan privatizáljanak, a már magánosított üzemeket államosítsák-e, s az államosítottakat érdemes-e újra eladni? A gazdasági növekedés a korábbi felére, 6 százalékosra csökkent az elmúlt évben. Az ukránok többsége most a hús és cukor válság miatt morog és a radikális áremelkedések miatt.

Juscsenko a korábbi bizalomból igen sokat elveszített, az 52 százalékos támogatás, amivel egy éve megválasztották – Janukovics 44 százalékot kapott – köddé vált. Arra a kérdésre „Melyik politikusban bízik leginkább?” ma már csak 17 százalékuk válaszolja, hogy „Juscsenkóban” – ami rosszabb, mint Janukovics 18 százalékos eredménye. Timosenko szintén komoly népszerűség veszteséget könyvelhet el, ő is a 17 százalékos szinten tanyázik.

A katasztrofális eredmények riadóztatták Juscsenko bizalmasait. Megpróbálnak a márciusi választások előtt új szövetséget kovácsolni, hogy megakadályozzák a régi uralmi viszonyok visszarendeződését. Amennyiben a Tyimosenko a választások után újra közös frakciót alapít a Juscsenkot támogatókkal, akkor valószínűleg ő lesz újra a miniszterelnök.

Berliner Umschau (rbi-aktuell.de)

Egyre súlyosabb problémát jelent az illegális cigaretta import. A problémával a német főváros független internetes lapjában Beate Marcks Minél magasabbak az adók, annál virágzóbb a csempészet című írásában foglalkozik a kérdéssel. Ki hitte volna? Az adóemelések miatt minél magasabbak a dohány és a cigaretta árak, annál nagyobb az aránya az elvámolatlan, csempészett cigarettának. A keleti tartományokban – többek között a határ közelsége miatt – akár a fogyasztás 30 százalékát is elérheti a csempészárú fogyasztás.

Legnagyobb arányban a csempészárú Kelet-Európából érkezik. Erre az eredményre jutott tanulmányában a német cigarettaipari szövetség. A vizsgálatokban szemetesekben ellenőrizték a cigarettás dobozokat, valamint az azokon lévő vámszalagokat.

Az áremelkedések miatt sokak számára, akik képtelenek, vagy nem kívánnak leszokni dohányzásról, a legális beszerzésű cigaretta már megfizethetetlen. Ráadásul az érzékelhetően alacsony lengyelországi, cseh, magyar, fehérorosz, vagy ukrán adótartalom szinte kínálja a csempészett termékre történő átállást. A határ közelségén túl a csempészek gyakran már kiválóan kiépített kapcsolatokkal rendelkeznek, s sokaknak – akik képtelenek legális bevételhez jutni – ez az egyetlen megélhetési formájuk. A kelet-német csempészés elsődlegesen az erre specializálódott vietnamiak kezében van, akik gyakran a nyílt utcán „űzik az ipart”. Csak 2004-ben 418 millió doboz cigarettát foglaltak le a vámszervek, a becsempészett mennyiség ennek sokszorosa lehet. A nyitott határok naiv politikája, a keleti határ őrizetének folyamatos csökkentése radikálisan megkönnyítette a csempészést.

Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)

Németországban a proletariátus alatti réteg – ellentétben Franciaországgal – fehér – írja Berlin félbulvár lapjában Andreas Willisch. A Hol vannak a mi elővárosi gettóink? című írásában a szerző a németországi társadalom legalsóbb rétegeivel foglalkozik.

Az ismert szociológus szerint a poszt-indusztriális valóság kétséges alternatíváival, ahol a fekete munka, az olcsó napszámos munka, támogatott munkaalkalmak, vagy jó szándékú továbbképzések különösen nehéz probléma elé állítják a fiatal férfiakat. Belépésüket a munka világába a döcögés jellemzi. A különféle lépések közötti üresjáratokat, a munka, a család és az iskola közötti időszakot a nyomasztó unalom tölti ki. Ilyen körülmények között nő az alkalmi kapcsolódások lehetősége. De még ezeknél az alkalmi közösségeknél is gyorsabban terjednek e szellemi senki földjén a pótvallások, amelyek számos társadalmi provokációs lehetőséggel rendelkeznek.

Ez, a zátonyra futott életekből, unalomból, bandabűnözésből és ideológiai túlfeszültségből álló kevercs a táptalaja a fiatalok kirekesztettség érzetének. Ebben a szociális állam iránt nosztalgiázó kvázi vallás egyfajta szekularizált változata érhető tetten. Ezért váltak a szélsőjobboldaliak az 1989-90-es fordulat óta a legeredményesebb szociális mozgalommá.

Fränkischer Tag (fraenkischer-tag.de)

A frankföldi lap Európának nincs alternatívája címmel ismerteti Horn Gyula bambergi előadását. Szó sem lehet arról, hogy az EU válságban lenne, hangsúlyozta előadásában a szocialista politikus. Az unió sokkal inkább egy átalakulási folyamat kellős közepén található. Európának nincs alternatívája, vélekedett Horn. Az jelenlegi, a közös európai alkotmány ideiglenes kudarcából fakadó pesszimizmus ellenére semmi esetre sem szabad az unió vívmányait szem elől téveszteni.

A 72 esztendős politikus szerint, a tagállamok egy európai konföderáció irányába haladnak. Az együttműködés szerinte éppen olyan fontos a környezetvédelem, mint az emberi és polgárjogok területén. A magyarok például az uniós tagság segítségével váltak egy teljesítmény orientált, önrendelkező és demokratikus nemzetté.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.