Vádemelési javaslattal zárta le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya annak a kilenc fiatalnak az ügyét, akiket az év legnagyobb, Magyarországon ismertté vált internetes banki csalási ügyében gondatlanságból elkövetett pénzmosással gyanúsítanak. Megbízójukat – aki az egyik hazai pénzintézet ügyfeleinek bankszámláiról a károsultak személyes adatai és biztonsági kódjai felhasználásával mintegy harmincmillió forintot utalt el a pénzmosással gyanúsított fiatalok számláira – még keresi a rendőrség. Az ügy szálai Moszkvába és Szentpétervárra vezetnek; a pénzmosóknak ugyanis saját jutalékuk levonása után moszkvai és szentpétervári címekre kellett továbbítaniuk a számlájukra küldött összeget a Western Unionon keresztül. E gyors készpénztovábbításra kitalált rendszerből azonban gyakorlatilag a világ bármelyik Western Union-kirendeltségén felvehették a feladott összeget, akár Magyarországon is – írja a Népszabadság.
A pénzmosással gyanúsított fiatalok többsége egyetemista, néhány közülük itt tanuló külföldi diák. Az interneten, különböző chatszobákban kapták az ajánlatot: nyissanak bankszámlát valamelyik pénzintézetben, s várjanak, amíg egy nagyobb összeg érkezik rá. Vegyék fel a teljes összeget készpénzben, kilencven százalékát adják fel a Western Unionon keresztül az e-mailben megadott moszkvai vagy szentpétervári címre. A fennmaradó tíz százalék a jutalékuk. A gyanúsítottak többsége így is járt el. Csak néhányan vették a bátorságot, hogy az ismeretlentől kapott pénzt teljes egészében megtartsák maguknak, mondván: ismeretlen „üzlettársuk„ úgyse talál rájuk, hiszen a chatszobában szinte mindenki álnéven cseveg a többiekkel.
Miután a banknál néhány ügyfél jelezte, hogy tudtán kívül valaki kisebb-nagyobb összegeket utalt számukra ismeretlen számlára, a bank feljelentést tett a rendőrségen. Az NNI az átutalásokat fogadó számlák száma alapján kilenc személyt azonosított. Ők – vallomásuk szerint – csak a chatszobákban kapott utasításokat követték, s nem tudták, hogy bűncselekményhez asszisztálnak.
Az NNI gazdaságvédelmi főosztályán ezzel szemben úgy látják: a gyanúsítottaknak sejteniük kellett, hogy a számlájukra érkező pénz bűncselekményből származik. Az ő szerepük pedig éppen az volt, hogy követhetetlenné tegyék annak útját. Ezzel elkövették a gondatlan pénzmosás vétségét.
Magyarországon a legfrissebb adatok szerint megközelítőleg félmillióan intézik banki ügyeiket az interneten keresztül, 65 ezer cég és több mint 430 ezer magánszemély. A nyáron a PSZÁF és a Nemzetbiztonsági Hivatal is az internetes banki csalások növekvő veszélyére figyelmeztetett. A titkosszolgálat honlapján Kevin Mitnickre, az egykoron a börtönt is megjárt hackerre hivatkozva, aki ma a világ egyik legtekintélyesebb informatikai biztonsági szakértője, azt állítja: Magyarországon nem az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy valaki feltöri a pénzintézetek számítógépes rendszerét és megszerzi onnan az ügyfelek adatait, hanem az ügyfelek „nemtörődömsége”. Sokan a pénztárcájukban vagy a komputerük mellett tartják a banki azonosítóikat, „vész esetére ismerősöknek, barátoknak is megadják azokat”, és semmiféle védelemmel nem látják el a számítógépüket.
A világon több ezer olyan weblap létezik, amelyet készítői kifejezetten adatlopásra készítettek. Magyarországon is feltűntek már olyan, egyes bankok honlapjaihoz megtévesztésig hasonló weblapok, amelyeket hivatásos adatvadászok az óvatlan banki ügyfelek személyes adatainak és banki azonosítóinak megszerzésére készítettek. Az ügyfél kap egy hivatalosnak látszó e-mailt a bankjától, miszerint biztonsági okokból adategyeztetést kell végrehajtani. A válaszcímre kattintva megjelenik a bank ismerős weboldala – valójában annak hamisított mása. Ha az ügyfél kitölti az ott található kérdőívet, akár búcsút is inthet a pénzének. Ráadásul az ügyfél óvatlanságára hivatkozva a bank sem téríti meg a kárt.
(Népszabadság)
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
