Neue Osnabrücker Zeitung (neue-oz.de)
Az alsó-szászországi napilap ismerteti az Eurostat 2005-ös munkanélküliségre vontakozó adatait. Az unió statisztikai hivatala szerint egy éven belül fél százalékkal 8,5 százalékra csökkent a munkakeresők aránya a 25 tagországban.
A legrosszabb munkanélküliségi adatokkal 2005-ben továbbra is Lengyelország (17,1 százalék), Szlovákia (16,1 százalék) és Görögország (10,1 százalék ) rendelkezik, míg a legjobb kvótákat Írország (4,3 százalék), Dánia (4,4 százalék) és Hollandia (4,7 százalék) képes felmutatni. Az általános csökkenéssel szemben a legnagyobb emelkedést a munkanélküliek arányában Luxemburg(5,0-ről 5,6 százalék), Magyarország (6,6-ról 7,3 százalék) és Nagy Britannia (4,6-ról 4,9 százalék) mutatta fel.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A szövetségi versenyhivatal egy újabb eljárás-sorozatot tervez egyes gázellátó cégek ellen, amelyek túl magas áron értékesítik terméküket – írja a konzervatív német napilap. Ulf Böge, a hivatal vezetője kijelentette: egyes esetekben, az összehasonlítható költségstruktúrával rendelkező vállalatok esetében megnyilvánuló jelentős árkülönbségek a piaci egyeduralommal történő visszaélésre utalnak.
A hivatal eljárása nem csak néhány országos gázellátó céget fenyeget. A vizsgálatban részt vettek a tartományi versenyhivatalok is, ahol összesen 700 cég adatait hasonlították össze. Egyes hírek szerint a szövetségi és tartományi versenyhivatalok legalább kétszámjegyű esetben terveznek eljárást indítani az ellátó cégekkel szemben.
A piaci elemzések szerint előző év november 1-jéig az összehasonlítható költségstruktúrájú vállalkozások gázáraiban 44 százalékos eltérések is megmutatkoztak. Ezt követően is számos ellátó cég döntött további áremelésről; a legutóbbiak ezek közül éppen tegnap léptek életbe. A szövetségi kartellhivatal elnöke bejelentette, a gáz mellett vizsgálják az árampiaci manipulációkkal, túlzott áremeléssel kapcsolatos panaszokat is.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Éleződik a karikatúra vita címmel; „Halál a dánokra„ alcímmel foglalkozik az egyre inkább kultúrák harcaként leírt összecsapással. A dán Mohamed-karikatúrák miatti vita egyre élesebbé válik, a Jyllands-Posten szerkesztősége egy különleges biztonsági övezethez kezd hasonlítani. A rajzok publikációja egy teszt volt, mennyiben kezdte korlátozni a véleményszabadságot Dániában a muzulmán megtorló akcióktól való félelem – nyilatkozta a polgári lap egyik szerkesztője néhány hónapja.
Időközben a lap központi szerkesztősége az egész ország egyik legjobban őrzött épületévé alakult, s a dánok a televízió előtt ülve esténként láthatják, amint a palesztinok a Gázai övezetben azt kiabálják, hogy „Háborút Dánia ellen! Halál a dánokra!” és elégetik a szeretett nemzeti lobogójukat. Közvetlenül a napilap elleni bombafenyegetést követően, arról számolt be Sören Gade honvédelmi miniszter, hogy az 500 fős iraki kontingensükre kimondták a „fatvát„, ami egy elkötelezett muzulmán számára lehetővé teszi, hogy büntetlenül dán katonákat öljön.
Bár a dániai muzulmánok szervezete elhatárolódott a zászlóégetőktől, ez nem változtatott az éleződő külpolitikai helyzeten: a militáns palesztin csoport, az Al-Aksza brigádok szóvivője a svéd televízióban bejelentette, hogy nem fogadják el a dánok felemás bocsánatkérését, mivel a miniszterelnök csak a karikatúrák nemzetközi következményeiért kért bocsánatot, de nem magukért a rajzokért, hiszen ezt a sajtószabadság nem követeli meg.
A dán értelmiség időközben már huntingtoni értelemben a civilizációk összecsapásáról beszél, mely a nyugati és az iszlám világ halálos összeütközését jövendöli. A skandináv ország sajtója próbálja nyugtatni a kedélyeket, hogy itt még nem tartunk, a konfliktus azonban megmutatta, milyen gyorsan válhat egy nézeteltérés irracionális erőpróbává.
origo.hu
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról
