Repedezik a NATO egysége: Washington a renitens szövetségesek megbüntetését fontolgatja

Komoly törésvonalakra utal egy kiszivárgott amerikai védelmi minisztériumi feljegyzés, amely szerint Washington több NATO-tagország szankcionálását is mérlegeli, amiért azok nem nyújtottak kellő támogatást az iráni konfliktus során.

32 zászló jelképezi a tagállamokat a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének központjában, Harenben, Brüsszelben Fotó: Michael Nguyen Forrás: NurPhoto/AFP

A háttérben az áll, hogy több európai ország – köztük Spanyolország – nem biztosított teljes körű hozzáférést az amerikai erők számára az iráni konfliktus során. Ez az úgynevezett bázis-, átrepülési és műveleti támogatás (ABO), amelyet az amerikai fél a NATO-együttműködés alapvető elemének tekint.

Trump keményebb fellépést sürget

Donald Trump korábban is élesen bírálta a NATO európai tagjait, amiért szerinte nem nyújtanak kellő támogatást az Egyesült Államoknak. Különösen azt kifogásolta, hogy több ország nem vett részt a Hormuzi-szoros biztosításában az iráni konfliktus idején.

Az amerikai elnök még azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államok akár ki is léphet a szövetségből, bár a most kiszivárgott dokumentum ilyen konkrét lépést nem tartalmaz.

A Pentagon szóvivője szerint ugyanakkor világos az üzenet: Washington elvárja, hogy szövetségesei ne csak élvezzék a NATO nyújtotta biztonságot, hanem aktívan hozzájáruljanak a közös műveletekhez is.

Spanyolország lezárta légterét az Irán elleni műveletekben részt vevő gépek előtt (Fotó: Anadolu/AFP)

NATO: nyomás alatt az atlanti szövetség

Az európai országok többsége visszafogottabban áll az iráni konfliktushoz. Több vezető szerint egy tengeri blokádhoz való csatlakozás egyenértékű lenne a háborúba való belépéssel, amit el akarnak kerülni. Különösen Spanyolország került az amerikai kritikák kereszttüzébe, miután jelezte: nem engedi, hogy területét vagy légterét Irán elleni támadásokra használják.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Washington szerint Európában egyfajta „jogosultságtudat” alakult ki, vagyis egyes szövetségesek természetesnek veszik az amerikai védelmet, miközben nem hajlandók viszonozni azt.

A 76 éves NATO jövőjét egyre több kérdés övezi. Elemzők szerint az iráni háború rávilágított a szövetségen belüli törésvonalakra, és arra is, hogy egy esetleges európai konfliktus esetén az Egyesült Államok támogatása már nem feltétlenül magától értetődő. A mostani vita így túlmutat egy konkrét konfliktuson: arról szól, hogy a NATO mennyire képes valódi katonai szövetségként működni egy egyre bizonytalanabb geopolitikai környezetben.

Borítókép: 32 zászló jelképezi a tagállamokat a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének központjában, Harenben, Brüsszelben (Fotó: AFP/Michael Nguyen)